Teljesítménynövelés pulzusméréssel 2. rész: Az állapotfelmérés

Lehetőség volt a vizsgálat során egy korábbi mérés adataival összevetni az aktuális állapotomat, ugyanis egy évvel korábban már jártam az Ensport laborjában állapotfelmérésen. Érzésre idén jobb formában éreztem magam. A mérést megelőző 2-3 hónapban többet futottam, jobban mentek az edzések és igazán sérüléssel sem bajlódtam. Az idei vizsgálat előtt kicsit náthás voltam, de fizikálisan jó erőben éreztem magam. A vizsgálat célja kettős volt. Egyrészt kíváncsi voltam, hogy a „jobb forma érzésé”-t alátámasztják-e a számok, illetve a közelgő Mátrabérc Trail verseny célpulzusa, amit kitaláltam, igazolást nyer-e.

Sipos Fanni futóedző végezte az állapotfelmérésemet, amely több szakaszból állt.

1. A test-összetételnél a bőrredő mérési pontoknál vékonyabb lettem, azaz csökkent a zsírtömeg rajtam. A zsírtömegem 12,2 kg-ról 12 kg-ra, a testsúlyom is nagyjából ennyivel csökkent 1 év alatt. A testzsír százalék 15,2-ről 12,81-re változott.
2. A nyugalmi mérésnél hasonló paramétereket kaptam. Szinte ugyanaz a nyugalmi pulzusom, a vérnyomásom és a szimpatikus-paraszimpatikus idegrendszeri aktivitás aránya.
3. Légzésfunkcióm közel hasonló értékeket mutatott, talán a megfázásos tüneteim miatt azért volt némi eltérés.
4. Terheléses állapotfelmérés: A vizsgálat lényegi része ebben a szakaszban történik.Futópadon kellett futnom, ahol 3 percenként emelkedett a sebesség 2 km/h-val, majd az egyes emelések előtt laktátmérő segítségével Fanni vérmintát vett a fülemből. Az emelések között 1 perc pihenőidő volt.

10 km/h sebességről indult a tempó és 12, 14, 16 km/h-ig végig tudtam futni az adott sebességet, míg 18 km/h sebességnél bő fél perccel tovább bírtam.

Az egyes sebességekhez tartozó laktátszintem alacsonyabb volt gyakorlatilag ugyanolyan pulzusszám mellett.

Ennek megfelelően az egyes zónáim összehasonlítása az alábbi két táblázatban jól látható:

Értelmezésem során a futópadon futott tempóm nem mérvadó, hiszen ez nem azonos a sík aszfalton futott erőkifejtéssel. Ezt Fanni is alátámasztja, azzal kiegészítve, hogy: „valóban nem összehasonlítható a kinti tempóval, hiszen a padon nem kell elrugaszkodni, hajt a pad. Hogy közelítsünk a kinti körülményekhez, mindig van 1% emelkedő.”

A közelgő Mátrabérc Trail célpulzusát előzetes tapasztalataim alapján mintegy 150-es felső határban húztam meg, amit a mérés visszaigazolt. A verseny „pulzusterve” persze a terep adottságait figyelembe véve úgy alakult, hogy az első 20 km-t 150-es max. pulzusig engedem, aztán, ha megy onnan max. 155-ig.

A mérés óta sem edzek szigorú pulzuskontroll mellett, pontosabban nem mindig használok mellkasi jeladót, mert ma már elég jól ismerem a testem jelzéseit ahhoz, hogy érzésre is tudjam, az adott terhelés mit jelent a szervezetem számára. Fontosabb edzéseknél, gyorsító feladatoknál, hosszabb futásoknál, versenyeken fel szoktam venni.

Jelenleg a nagy Szénás körön futok és rajtam a pulzuspánt. 8-8 és fél órás futásra indultam és ide jó a folyamatos kontroll, hogy elfutás nélkül, de azért túlzott finomkodástól mentesen tudjam teljesíteni a 75 km-es távot.