Törekszünk az egészséges életmódra, miközben szennyezett levegőn futunk – hogy is van ez?!

Nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges táplálkozásra is, de az egészséges légzésre van befolyásunk? Az elfogyasztott ételekkel ellentétben nagyon kevés hatásunk van arra, hogy mi tölti ki a tüdőnket, kivéve, ha speciális védőmaszkban közlekedünk és futunk a nagyvárosi utcákon. Nem véletlen, hogy egy elvonulós erdei programon, amikor teljesen másfajta klímán lélegzünk, az egyik első mondat gyakorta a levegő frissességére, minőségére vonatkozik.

Az emberek többsége városokban vagy városok közelében él. Időnk túlnyomó részét a városi levegő belélegzésével töltjük, ami sok kívánnivalót hagy maga után: szabadban a járművek károsanyag-kibocsátása, az ipari szennyezések, beltéren vegyi tisztítószerek, légfrissítők, illékony szerves vegyületek részecskéi, falfestékekből, műanyag alapú kárpitokból származó nanorészecskék és esetenként még dohányfüst is keveredhet abban a levegőben, amit természetes módon beeresztünk a szervezetünkbe. Rosszul hangzik, de mi magunk vagyunk a levegőszűrők, pontosabban közvetlenül a tüdőnk kapja ezt a szerepet. Ám, ahogyan egy porszívóban vagy autóban időről időre kell és lehet szűrőt cserélni, az emberi levegőszűrőt nem lehet. Ez így elég rosszul hangzik, igaz?

Mennyire súlyos a helyzet?

A WHO 2018-ban arról számolt be, hogy évente körülbelül hétmillió ember hal meg légszennyezés miatt, és 10 emberből kilenc nagy mennyiségű szennyezőanyagot tartalmazó levegőt lélegez be rendszeresen. Ezekben az adatokban benne lehetsz te és a családod minden tagja.

Egy másik, 2018-ban megjelent tanulmány megállapította, hogy „a fosszilis tüzelőanyagok égésének melléktermékei jelentik a világ legjelentősebb veszélyét a gyermekek egészségére és jövőjére”. A kutatók becslése szerint 2015-ben körülbelül 8,8 millió ember halt meg a levegőszennyezés következtében. Ez a globális várható élettartam átlagosan csaknem három évvel való lerövidülését jelenti. A légszennyezés egészségre gyakorolt ​​legnagyobb káros hatása a szív- és érrendszeri betegségekhez kapcsolódik, melyek a globális halálozások 43%-át teszik ki. Nem meglepő, hogy a tüdőrák okozta halálozások 90%-át a dohányosok adják. A többiek közé tartoznak a passzív dohányzás áldozatai és azok, akik szennyezett levegőnek vannak kitéve. A légszennyezés mindenki számára aggodalomra adhatna okot, ugyanis messzemenő hatásai vannak. Nem tartja tiszteletben a határokat, az előkelő környékeket, gyermekeket, akik előtt még ott áll egy teljes élet, a sportos, egészséges, jó kondíciójú embereket. Mindannyiunkra hatással van.

Futásra alkalmatlan lenne a levegő?

Mivel futás közben mélyebbre szívjuk a levegőt, a benne lévő szennyeződések még mélyebbre hatolnak a tüdőben, és akár bejuthatnak közvetlenül a véráramba helyi és szisztémás gyulladást és keringési problémákat okozva. A megoldás egyértelműen az lenne, hogy legalább futás közben tisztább levegőjű klímán tartózkodjunk, ám ez napi szinten közel sem egyszerű. Az erdős területeket vélhetnénk ideálisnak ebből a szempontból, de mivel vannak nagyváros közeli terepek – ilyen például a Budai-hegység egy része – ott ugyanúgy megnő annak az esélye, hogy rossz levegőminőségű területeken futunk át.

Minél finomabb részecskékből tevőik össze a légszennyezettség, annál nagyobb károkat okozhat az emberi szervezetben. Jelentősen megemelkedik a kortizol-, kortizon-, epinefrin- és noradrenalinszint, magasabb lesz a vérnyomás, a hormonok szintje, az inzulinrezisztencia, valamint az oxidatív stressz és a gyulladás biomarkerei.

Műanyag levegő

A műanyag az egyik legnagyobb probléma a környezetszennyezés szempontjából. Nem pusztán a hulladéklerakókban tárolt vagy a természetes vizeinkben lévő mennyiség okoz komoly aggodalmat, a termőtalajban éppúgy megtalálható, mint a levegőben, amit belélegzünk.

Dr. Steve Allen nemzetközi szakértő a témában írt dolgozatában összegezte azt a kutatási eredményt, melyet a francia Pireneusokban végzett feleségével és hat másik kutatótársával. Arra a következtetésre jutottak, hogy a levegőben szálló mikroműanyag részecskék eljutnak távolabbi légkörökbe, és lerakódhatnak akár 95 km-re lévő területeken is. „A legújabb kutatások kimutatták, hogy ez az anyag bejárhatja a világot” – mondja a szakember.

Arra a megállapításra jutottak, hogy a légszennyezettség elviseléséhez tudott a legkevésbé adaptálódni az ember, annak ellenére, hogy például a fafüsttel évezredek óta találkozik. Ám a levegőben lévő műanyag annyira új, hogy még csak tanulják, hogyan kell mérni, nem beszélve arról, hogy milyen hatása van.

Hozzátéve azt is, hogy a műanyag részecskékhez számos olyan vegyszer hozzátapad, amivel érintkezésbe kerülnek. „Bebizonyosodott, hogy a PCB-k (rovarölőszereket, optikai fehérítőket is készítenek belőle), az ólom, az arzén, a DDT (nagy hatású rovarméreg) és egyebek a mikroműanyagokhoz tapadnak, így válik e vegyi anyagok tökéletes hordozójává a szervezetünkben is.”

Ráadásul azt is kimutatták, hogy ezek a szennyeződések már követlenül az újszülöttek szervezetében is megtalálhatóak, tehát az anya egy az egyben átszennyezi születendő gyermekét már a magzati életben.

Jobb, ha kihagyod a futást:

• Szeles időben! Ugyan a szélről azt gondolnánk, jó, mert kifújja a szennyeződéseket, ám el is oszlatja azokat, sőt más területekről behozhat további szennyező anyagokat vagy füstöt.
• Kerüld a futást a nap közepén, különösen meleg és napsütéses napokon – a magas hőmérséklet kémiai reakciókat vált ki a szennyező anyagokkal.
• A ködös téli napok szintén rossz levegőminőséget jeleznek, mivel a sűrű felhők alatt a szennyeződés és a füst koncentráltan megreked. Várd meg inkább amíg felemelkedik.

Amit még megtehetsz, hogy ellenőrzöd a levegőminőséget futás előtt és jelentősen csökkented a műanyagfelhasználást a fogyasztásaid során.