Borítókép: A speciális  védelmi vonal: az érzelmi immunrendszerünk

A speciális védelmi vonal: az érzelmi immunrendszerünk

Forrás: Getty Images
A járvány kapcsán úton-útfélen találkozunk az immunrendszerünk fontosságára való felhívással, és önkéntelenül is keressük már azokat a vitaminokat, növényeket, természetes módszereket, mozgást, amivel az ellenálló képességünket támogatni tudjuk. Kevesebben vagyunk tisztában azonban azzal a ténnyel, hogy az érzelmeink hasonló dinamikával jelennek meg, mint ahogy az immunrendszerünk reagál: egy úgynevezett érzelmi immunrendszer is működik bennünk.

Ezzel azért érdemes foglalkoznunk, mert nem csupán az egészségünk és a közérzetünk javítását, de a teljesítményünk fokozását is támogatja. És hogy mi köze ennek például akár a regenerációdhoz? Ha érdekel a téma és a válasz, tarts velem!

A stressz az életünk része manapság, de nem volt ez másként az őseink esetében sem. „Csak” az arányok és a mértékek tolódtak el. Az élet minden egészséges percében valamilyen stressz alatt vagyunk és közben regenerálódunk. Az energiaszintünk vagy nő, vagy csökken, vagy egy adott szint közelében stabilizálódik, vagy pulzál, de egy biztos, hogy a szervezetünk legfőbb célja a fennmaradás. A rövid vagy hosszú távú életben maradás célja, hogy a szervezetünkben működő mechanizmusok megvédjenek minket minden olyan hatástól, amely ezt veszélyeztetheti. Az immunrendszerünk az egyik legfontosabb védelmi rendszerünk, és biztosan sokat hallottál, olvastál róla – illetve amikor megbetegedtél, tapasztaltad is –, hogy milyen, amikor nem tudja ellátni 100%-osan a feladatát.

Sokféle diétát, edzést, módszert alkalmazhatunk és bizonyára alkalmazol is annak érdekében, hogy az immunrendszeredet a lehető legjobban támogasd. De vajon hogy állsz az érzelmeiddel? Mennyire érzed úgy, hogy tisztában vagy azzal, hogy mi milyen hatást, milyen érzelmi reakciót vált ki belőled? Mennyire vagy tudatos az érzelmeid megélésében? Az érzelmek egyik fő funkciója a valamely helyzetre adott, megfelelő és gyors reakciókészség kialakítása.
A baktériumokkal, vírusokkal vagy idegen fehérjetöredékekkel küzdő, természetes és adaptív immunrendszerünknek szintén hasonló a célja és a funkciója. Az életünk kulcsa a folyamatos változás és a változáshoz való alkalmazkodás az arra való leghatékonyabb reakcióval.

Bármilyen stressz az életünkben károsíthatja a testünk működését. Selye János az általános adaptációs szindróma elméletében azt mutatta és bizonyította be, hogy amikor külső inger, hatás, stressz ér minket, akkor az a szervezetünket az egyensúlyi állapotból kimozdítja. Ellenálló képességünk csökkenni kezd, majd szervezetünk hatékonyságának és az inger erősségének hatására kezd az ellenálló képességben az egyensúly helyreállni vagy egy magasabb szinten stabilizálódni. Az utóbbit szuperkompenzáció néven is ismerheted.

Forrás: Getty Images

Az affektív immunológia egy olyan tudomány, amely azt vizsgálja, hogy különböző érzelmek milyen hatással vannak az immunrendszer működésére, illetve az immunrendszer különböző állapotaiban milyen jellemző érzelmi reakciókat élünk meg. Ahogy a stresszre adott válaszok is feloszthatók általános és egyéni reakciókra, úgy az érzelmi válaszaink is hasonlóképpen feloszthatók erre a két típusra. És ahogy a stressznél is megkülönböztethetjük azt a két típust, mikor a szervezeten kívülről vagy a szervezeten belülről érkezik az inger, úgy az érzelmeink megjelenését is kiválthatja egy külső ok (más emberek viselkedése, mikor például valaki mond valamit vagy éppen az, hogy nem mond nekünk semmit) vagy egy belső ok (mikor például egy gondolatunk indít el minket egy érzelmi hullámvasúton).

A stressz hatására adrenalintermelődés indul meg a szervezetedben, s ez segíti a stresszre való reakciót és nyomja el a testünkben zajló regenerációs folyamatokat. Egy érdekes kísérletben adrenalin és placebo (hatóanyag nélküli) tablettát adtak a kísérletben résztvevőknek. Egy részüknek azt mondták, hogy a tabletta adrenalint tartalmaz (függetlenül attól, hogy valóban tartalmazott-e vagy csak placebo volt), és felhívták a figyelmüket, hogy erős érzelmeket élhetnek majd át a kísérlet során, a másik csoportnak nem mondtak semmit. Majd egy beépített személlyel zárták össze őket, aki kitörő jókedvű volt vagy dühösen, agresszíven viselkedett. A kísérletben részt vevők azon része, akik nem tudtak a tabletta (adrenalin) hatásáról, erőteljes érzelmeket éltek át és ezeket kizárólag a másik személy viselkedésének tulajdonították. Míg a kísérletben részt vevők azon része, akik tudtak az adrenalin hatásáról, vagy csak placebo (hatóanyag nélküli) tablettát kaptak, gyakorlatilag érzelmileg függetleníteni tudták magukat a másik személy hatásától. Vagyis az érzelmi reakció tudatosításával a hatását is ellensúlyozni tudjuk.

Az oxidatív stressz, amely fizikai inger (mint például egy edzés) vagy mentális inger (mint egy veszekedés), minden esetben gyulladásos folyamatokat indít meg.
A gyulladásos folyamatok elérhetnek egy szintet, amikor már a fájdalom is megjelenik. Vagyis nem minden gyulladás jár fájdalommal, de minden fájdalom gyulladással jár. Amikor valami fáj, akkor nehéz pozitív érzelmeket átélni, ezt mindannyian tudjuk. Aki elérte a maratoni falat vagy görcsölt be a hasa, lába, vagy csípte meg egy darázs, az tudja, hogy azok a pillanatok nem az örömről és a boldogságról szólnak.

Az érzelmi immunrendszerünknek is a hosszú távú túlélés a célja, ezért még ha rövid távon érzelmileg mélyponton is érzed/érezheted magad, egy jól működő, egészséges érzelmi immunrendszer segít megvédeni a mérgező gondolatoktól és az azok által okozott károktól, s segíti a pozitív önkép kialakítását.

Az érzelmi immunrendszerünk úgy működik, hogy a kívülről vagy belülről jövő információt összehasonlítja egy már meglevő információval, élménnyel, tapasztalattal. Vagyis, ha valaki azt mondja neked, hogy túl kövér vagy, túl sovány vagy, jól nézel ki vagy rosszul nézel ki, akkor az érzelmi immunrendszered új információkat kap, amelyeket elkezd feldolgozni. Az agyad érzelmi reakciókért felelős része (a limbikus rendszer és a hipotalamusz) először összehasonlítja a kapott információkat az elmédben már meglevő hiedelmekkel, és ha az érzelmi immunrendszered alacsony szinten működik, akkor megerősíti a kívülről érkező információkat és negatív érzéseket társít hozzá. Vagyis amellett, hogy túl kövérnek, túl soványnak érzed magad, vagy hogy rosszul nézel ki, megjelenhet a bánat, a düh, az undor és a félelem is. Egy egészségesen működő érzelmi immunrendszer mellett azonban a kívülről érkező információk és a belső rendszerben tárolt információk között nem talál egyezést, ezért azokat elveti és az előbbi érzelmek helyett a meglepődés vagy az öröm jelenhetnek meg.

Miért lehet ez fontos számodra, túl az elméleten?

Ma már nem kérdés, hogy endorfint nem csupán egy PB megfutásával tud szervezetünk előállítani. Nem kell ahhoz kipréselned mindent magadból egy stresszes nap után, hogy „látszólag” jobban érezd magad. Sőt, ha csak a verseny miatt csinálod az egészet, akkor az előbb vagy utóbb kiégéshez vezet. Amikor már senkinél nem tudsz jobb, gyorsabb, ügyesebb, okosabb lenni, akkor elérkezik egy pont, amikor rájössz, hogy magadat meghaladni újra meg újra a legnagyobb teljesítmény. Ha nem szereted, amit csinálsz, akkor előbb vagy utóbb kiégés lesz a vége, ami olyan, mint egy vulkánkitörés. Minden romba dől és idővel újraépül. De az idő és a tapasztalat, amit közben átélsz, nem olyasmi, amit sűrűn vágysz meg-, illetve átélni.

Ha tehát a járvány vagy az esetleges második hullám miatt úgy érzed, hogy tényleges okkal vagy annak hiányában szorongást érzel, bánatos vagy, esetleg dühös, netán a bezártság hatására úgy érzed, hogy a depresszió kerülget, akkor tudnod kell, hogy az érzelmi immunrendszered alacsony szinten működik és ez összhangban van a fiziológiai immunrendszereddel. Vagyis minél több ideig tartod magad ebben a negatív érzelmi spirálban, a fiziológiai immunrendszered minden vitamin és mozgás ellenére egyre gyengébb lesz és egyre kevésbé ellenálló a vírusokkal, baktériumokkal szemben. Márpedig gyanítom, hogy pont ezt szeretnéd elkerülni.

Ugyanígy, ha most felkészületlenül belevágsz egy maratonba, ultrába, vagy csak tartósan olyan intenzív futásokat végzel, amelyek túlterhelik a szervezetedet, akkor előbb vagy utóbb a legpozitívabb ember vállán is kopogtatni fog a csalódottság, elégedetlenség, düh, félelem, harag (és számtalan egyéb, negatív hatást kiváltó érzelem), ami minden erőfeszítésed ellenére, még a tökéletes külső képet festő Insta- vagy Facebook-posztok mellett se, a célod elérésekor se hoz számodra nyugalmat, megelégedettséget, örömöt. Vagyis a negatív hatású érzelmek csökkentik az érzelmi immunrendszered hatékonyságát, aminek hatására csökken a fiziológiai immunrendszered hatékonysága, s aminek hatására egyre gyengébb minőségű lesz a regenerációd és egyre kevesebb energiát fogsz érezni magadban. A pozitív hatású érzelmek ezzel szemben növelik érzelmi immunrendszered hatékonyságát, aminek hatására nő a fizikai immunrendszered hatékonysága, s aminek hatására egyre jobb minőségű regenerációt tudsz elérni és egyre energikusabbá válsz.

Hogyan tudod elérni, hogy ez utóbbi állapotban tudj a legtöbbet maradni?

A választ a friss Runner's Worldben találod!