Futás szárazföldön, vízben és levegőben - avagy hogyan regenerálódjunk futással, amikor éppen nem futhatunk

Az aqua joggingként is emlegetett mozgásforma során az ízületeket minimális terhelés éri, ugyanis nem éri el a talajt a talpunk, miközben a természetes futómozgást nagyrészt meg tudjuk tartani. Bizonyos mértékig tehát továbbra is tudjuk imitálni a klasszikus futómozgást, úgy, hogy közben nem terheljük túl a sérült izomzatot. A vízben futás előnye, hogy nem engedi, hogy a futáshoz szükséges izomzat ellustuljon. Amit azonban fontos szem előtt tartanunk, hogy a medencének azon a részén kell végezni a gyakorlatokat, ahol nem éri el medence alját a lábunk. Mindez azt jelenti, egy dolgot mindenféleképpen szükséges beszereznünk a művelet végrehajtásához, egy speciális, erre a célra kialakított műanyag övet, ami a derekunkra erősítve segíti a fennmaradást, vagy egy mellényt, amely lehetővé teszi a lebegést. A jó hír viszont, hogy nincs szükség hozzá sem úszószemüvegre, sem úszótudásra.

Ha valaki szeretné kipróbálni ezt a fajta rehabilitációs módszert, akkor arra kell ügyelnie, hogy a karokat megfelelő mértékben a törzs mellett tartsa, azokat előre és hátra mozgatva haladjon előre. A térdeket pedig picit érdemes jobban emelni, mint normál futás esetén, ugyanis az ellenállás miatt nagyobb erőt kell kifejteni a helyes mozgás végrehajtásához. A vízben futás helyes technikája valahol a futás és a kerékpározás között helyezkedik el. Mindez kicsit furának tűnhet nem csak a gyakorlatsor végrehajtójának, de akár a medence szélén üldögélőknek is.

Mindez azonban ne tántorítson el senkit attól, hogy alkalomadtán a vízben is taposson egy keveset! Főleg azért se vonakodjunk a vízben futástól, mert ezzel jelentős mértékben tudjuk lassítani az edzettségi állapotunk hanyatlását, amikor egy-egy sérülés miatt akár több hetet is ki kell hagynunk. Egy amerikai sporttudományi lapban megjelent 2003. évi tanulmány szerint az állóképességet 6 hétig lehet ezzel a mozgásformával szinten tartani. Mindezek mellett, természetesen nem csak a már meglévő fájdalom esetén, hanem annak megelőzésére, vagy inkább elkerülésére is lehet alkalmazni a vízben futást: egy-egy nagyobb terhelést, hosszabb futást, vagy versenyt követően szuper regenerációs módszernek bizonyulhat a szabadtéri kocogás helyett. Külföldön például az ultrafutók igen sokszor választják a vizet a szárazföld helyett, ugyanis a vízben futás keringésre gyakorolt hatása esetükben megfelel egy normál edzésterhelésnek, miközben az izmaikat kevesebb hatás éri, ezzel csökkentve a sérülések kialakulásának veszélyét. Tehát keresztedzésnek is tökéletesen megteszi, de még terhes kismamák is alkalmazhatják, amennyiben nem szeretnének már a szabadban, vagy futópadon futni. Ajánlják azoknak is, akik hajlamosan a túlhevülésre, vagy nehezen bírják a nagy nyári melegeket. Továbbá kezdőknek, vagy esetleg túlsúlyosaknak is, mivel vízben futás esetén a pulzus nem megy fel annyira, mint a valódi futás esetén. Medencében nem olyan intenzív a mozgás, mint kint, így nem terheli meg annyira a szívet sem. Mivel a víz által generált ellenállás lassítja, fékezi a mozgást, és a medencében könnyebben oda lehet figyelni a helyes karmozgásra, valamint lábmunkára, esetleg a megfelelő testtartásra. Ezért akár még a helyesebb futómozgás elsajátítására is lehet alkalmazni az aqua joggingot.

Vannak olyan elit versenyzők, akik sérülések esetén a pályára megírt edzéstervet, az erősebb résztávos, koordináló vagy fartlek futásokat némi módosítás mellett a vízben végezik el. Természetesen ilyenkor az edzéstervezés alapja nem a megtett távolság lesz, hanem az eltelt idő.

Egyetlen hátránya az, hogy még a szabadtéri futásnál is monotonabb, és nehéz olyan idősávot találni, amikor nem az úszók használják a medencét. Ennek ellenére sokan sokféle indokkal használják az aqua joggingot alternatív, kiegészítő mozgásként.

A vízben futás nem egy új dolog, azonban a levegőben futásról valószínűleg még nem sokan hallottak, és még annál is kevesebben próbálták!

Pedig már hazánkban is elérhető az antigravitációs futópad, aminek segítségével az ember testsúlyának töredékével mozoghat a futószalagon. Segítségével megtapasztalhatjuk, milyen az, amikor szinte lebegve futunk a futógépen. A padra erősített műanyag zsákba fújt levegő, valamint túlnyomás hatására akár testünk súlyának 20%-val is kocoghatunk. És hogy mindez miért is nagyszerű? Mert a sérülések egy részénél a fájdalmat az okozza, hogy a testünknek meg kell küzdenie a saját súlyából adódó teherrel. Amennyiben ez fennáll, az antigravitációs futópad segítségével nem kell edzéseket kihagyni, megkezdett munka továbbra is elvégezhető. A vízben futáshoz hasonlóan lehet az antigravitációs futópadot is műtétekből, törésekből és szakadásokból való felépülések során használni, de megelőzésre is kiválóan alkalmas. Előnye az aqua jogginggal szemben, hogy állítható a terhelés mértéke, így javulás esetén szépen lassan és fokozatosan visszatérhetünk az eredeti testsúlyunkhoz, szakemberek segítségével pedig komplett edzésterveket lehet végrehajtani a gépeken.

A levegő ellenállása miatt ajánlható tehát az antigravitációs futószalag aktív sérülések utáni visszatérésekhez, azonban alkalmazható prevencióként is. A hosszabb távra készülő sportolók, valamint a nagyobb terhelésnek kitett futók keresztedzésként is használhatják. Élversenyzők mellett kezdő futók, esetleg izületi vagy járószervi problémával küzdők is kipróbálhatják. Amatőr, szabadidősport futóknak pedig kifejezetten előnyös felpattanniuk az antigravitációs futópadra, mert könnyedén kielemezhető a futómozgás a futószalagon. Súlytalanul begyakorolható a helyes futótechnika, amelyhez idővel lassan a kilókat is hozzá lehet adni.

Torma Anett, többszörös magyar válogatott gyalogló a térdműtéte után kezdte el használni az antigravitációs futópadot rehabilitációs céllal: