Borítókép: A sérülés utáni regeneráció mentális mellékhatásai

A sérülés utáni regeneráció mentális mellékhatásai

Forrás: getty images
Ajj, azok a fránya sérülések! Minden futó rémálma, hogy az egészségi állapota miatt kell kényszerpihenőt tartania. És gyakran nem is a fájdalommal van probléma, mert mentálisan sokkal megerőltetőbb lehet egy-egy sérülés.

A következő gondolatok pedig ilyenkor biztos, hogy átfutnak az agyadon.

Haragszol magadra és a világra is

Magadra azért vagy mérges, mert végig tudtad, hogy be kell melegíteni, keresztedzést kell végezni és a nyújtást sem szabad kihagyni, de mégis megtetted. Az a plusz pár perc igenis az edzés része, nem szabad elbliccelni!

Ideges vagy, mert nem futhatsz

Mivel a szabadidőd nagy részét a futás teszi ki, sérülten azt sem tudod, mit kezdj magaddal (ez különösen akkor nehéz, ha pihentetned kell valamidet, ami a hétköznapi teendőkben is akadályoz). És persze nem vehetsz részt a közösségi futásokon, na meg egy csomó rendezvényen sem, mivel idő kell a felépüléshez.

Féltékeny vagy másokra

A futóblogok, magazinok, Instagram és Facebook posztok nézegetésével pedig tovább rontasz a helyzeteden, hiszen bármennyire is szeretnél, te most nem tudsz futni.

Félsz attól, mennyit romlik a teljesítményed a kihagyás miatt

A futás már önmagában is szuper terápia. Ha viszont nem futhatsz, óhatatlanul is azon aggódsz, tudod-e folytatni a felkészülést, bírni fogod-e a tempód a felépülés után. És mivel megnő a szabadidőd, ez az érzés egyre jobban elhatalmasodik rajtad.

Elhatározod, hogy sokkal jobb formában térsz vissza

Amit csak lehet, megteszel annak érdekében, hogy a lehető legkevesebbet romoljon a teljesítményed. Ha az orvos is beleegyezik, új keresztedzést keresel, hogy legalább valamennyit tudj mozogni.

Ha épp kényszerpihenőn vagy, jól fognak jönni ezek a tanácsok, hogy megsürgesd a felépülést!