A 100 méter amatőr és elit futamának győztesei összefutottak a Gyulai István Memorialon

Ők azok, akik a jövő évi budapesti világbajnokság arcai lehetnek, akik miatt érdemes lesz kilátogatni a helyszínre személyesen is szurkolni a sportolóknak, mert biztosan felejthetetlen élményt fognak nyújtani a nézőközönségnek. Ilyen például a rúdugrás világcsúcstartója, a világ első számú atlétája, a svéd színekben versenyző Armand Duplantis, vagy az ugyancsak világcsúcstartó 400 gátas futónő, az amerikai Sydney McLaughlin, illetve az atlétikai királyszámának uralkodónője, a 100 méteres síkfutás ötszörös világbajnoka, Shelly-Ann Fraser-Pryce.

Habár Shelly-Ann jövője bizonytalan, mivel még nem tudni, folytatja-e karrierjét 2023-ban, illetve hogy fog-e futni Budapesten, szerencsére Székesfehérváron már kétszer láthattuk versenyezni a Gyulai Memorial keretén belül. 2021-ben második, idén pedig 10,67-tel első helyen ért célba 100 méteres síkfutásban. Eredménye idén a harmadik leggyorsabb női időnek számít 100 méteren, és ezen a listán csak saját magát előzi meg Shelly-Ann Fraser-Pryce. A jamaikai sprinternő már közel 15 éve tartozik az atlétika élvonalába, mégis az elmúlt 2 évben mintha szárnyra kelt volna, és most 35 évesen, egy kisfiú édesanyjaként, jobb formában van, mint valaha. A szervezők elégedettek lehetnek eredményével, a szurkolóknak azonban lehet némi hiányérzetük, amiért természetes hajszínnel jelent meg a Gyulai Memorialon az egyébként legtöbbször rikítóan színes hajkoronát viselő sprinternő. Színes egyénisége és vidám természete azonban még így is mindenkit magával ragadott a pályán, és azon túl is.

Így van ezzel Bodó Zóra Dóra is, aki a viadal nyitó eseményeként megrendezett Mennyit futsz 100-on? versenyszámot nyerte amatőr kategóriában a nők között. Zóra a július 23-án, Budapesten megrendezett selejtezőből jutott tovább a székesfehérvári fináléba, ahol ismét elsőként ért célba. Gyorsaságát pedig azzal díjazták a szervezők, hogy találkozhatott az elit atléták 100 méteres síkfutásának női nyertesével Shelly-Ann Fraser-Pryce-zal. Zóra tavaly még csak nézőként volt jelen a versenyen, idén pedig már részt is vett rajta, és testközelben szurkolhatott a világsztár sportolóknak.

Most Zórát kérdeztük, miként élte meg, hogy 15 évesen ilyen élménynek lehetett részese.

Mesélj nekünk kicsit a versenyről, hogy érezted magad a fináléban Székesfehérváron, illetve a budapesti selejtezőn?

A július végén Budapesten megrendezett elődöntő volt az első atlétikai verseny, amin indultam. Korábban is versenysportoltam, de nem futottam. Ezért a budapesti futás előtt még nem voltam lámpalázas, hiszen nem is tudtam, hogy mire számítsak. Onnantól kezdve azonban, hogy megtudtam, a legjobb idővel jutottam tovább, és Székesfehérváron is pályára léphetek, már sokkal jobban izgultam. Talán azért is, mert ugyan szeretem a sprint számokat, de inkább a 60 méter áll hozzám közelebb, a 100 méter kicsit még hosszú nekem.

Milyen érzés volt egy ekkora versenyen indulni?

Óriási megtiszteltetésként éltem meg, hogy ennyi ember előtt futhattam, és hatalmas lehetőségnek érzem, hogy rajthoz állhattam. A közönség tényleg fantasztikus hangulatot teremtett, rengeteg szurkoló volt jelen az eseményen. Engem az is nagyon motivált, hogy a családtagjaim is eljöttek megnézni a futásomat.

Milyen volt Shelly-Ann Fraser-Pryce-szal találkozni és beszélgetni?

A riporterek és a fotósok mellett nehezen lehetett megközelíteni, de nagyon kedves és aranyos volt velünk. Igazán meghatározó élmény volt vele személyesen is találkozni, pontosan olyan mosolygós élőben, mint a tévében.

Milyen kapcsolatod van az atlétikával, mikor és hogyan ismerkedtél meg a sportággal?

Édesapám tízpróbázó volt, és még ifjúsági országos bajnok is volt fiatalabb korában. Tőle sok szépet és jót hallottam a sportágról, illetve a családtagjaimtól is, akik pedig kisebb-nagyobb futóversenyeken indultak már. Korábban fit-kideztem és akrobatikus show táncoltam, de amikor tavaly nyáron lementem a Margitszigetre egy atlétika edzésre, azonnal ott ragadtam. Eddig csak edzésekre jártam, ez a Mennyit futsz 100-on? esemény volt az első megmérettetésem. Nagyon tetszett a verseny hangulata, ezért a jövőben az edzések mellett, szeretnék majd rendszeresen versenyezni is.

Mi tetszik neked legjobban ebben a sportágban?

Talán az, hogy itt tényleg mindenki megtalálhatja a hozzá legjobban illő, neki legmegfelelőbb mozgásformát. Emellett számomra az a legvonzóbb ebben a sportágban, hogy nagyon közvetlenek és barátságosak az emberek. Az edzéseken jó a közösség, mindig szuper a hangulat, nagyon jól érzem magam az atlétika pályán.

2023-ban rendezzük Budapesten a szabadtéri atlétikai világbajnokságot. A helyszínen fogsz szurkolni a Székesfehérváron megismert sztároknak? Van kiválasztottad, akit kifejezetten szeretnél majd látni versenyezni?

Nagyon remélem, hogy lesz lehetőségem jelen lenni a világbajnokságon is. Egyelőre nincs kedvenc sportolóm, szívesen megnézem bármelyik versenyszámot. Akiknek azonban nagyon szurkolni fogok, azok a magyarok, hogy képesek legyenek magukból a legtöbbet kihozni a jövő évi világbajnokságon!