Csak 5 kilót híztam – számít ez bármit, ha rendszeresen futok?

Otthonlét, ingerszegény környezet, sokkal kevesebb program, több evés, ivás, sütés-főzés. Az elmúlt egy évünk nagyjából erről szólt. Hiába próbáljuk tartani az edzésrutint, alakítjuk a körülményekhez a sportolásainkat, több a mélypont, kevesebb a lehetőség. Nem mindenki szeretett bele a futásba az elmúlt időszakban, sokan váltak érzelmi evőkké, még többen kompenzálják a megváltozott életkörülményeiket nassolással.

Ám ha valaki nem is hízik meg látványosan a karanténban, és „csak” pár kilót szed fel, bizony annak is komoly hatásai lesznek a testre, az izmokra, ízületekre.

Korábban számtalan cikket írtunk arról, plusz 20, 30 kilóval mennyire egészséges a futás, az edzés – most arra keressük a választ, mi a helyzet akkor, ha csak néhány kilót szedtünk fel, és azzal vágunk bele, vagy épp folytatjuk az edzést.

Vízi András gyermek-ortopéd sebész, sportorvos, mellette triatlonista és hosszútávfutó, így minden oldalról érintett ebben a témában. Szerinte első körben nagyon lényeges, hogy tisztában legyünk azzal, milyen a saját ideális testsúlyunk, és milyen jellegű a hízásunk.

,,Minden egyes embernek van egy optimális testsúlya, amit ugyan BMI-ben mérünk, a dietetikusok szerint viszont túl sablonos ennek a számítása, ami nem feltétlenül jó. Mondok egy példát: 40 éves vagyok, és 77 kg, ami normálisnak számít. Ám ha kigyúrnám magam, rengeteg izmot szednék fel, és „meghíznék” 90 kg-ra, akkor már a BMI a kóros tartományban lenne – ettől viszont még nem lennék elhízott, hiszen izomtömeg van rajtam.

Állóképességi sportolóknál, futóknál, triatlonistáknál ez 7-8 %, de mindenképp 10 alatt van, 5 alatt viszont ez már kóros, és az immunrendszert is veszélyezteti.

A mérleg akkor is többet mutat, ha valaki izmot szed fel, ám jelenleg ez sajnos kevésbé áll fenn: az ingerszegény környezet, a mentális leterheltség, és az, hogy ezeket sokan evéssel kompenzálják a felelősek azért, hogy könnyen felszalad 4-10 kg, szinte láthatatlanul. Az ülő munka is ehhez járul hozzá, illetve az is előfordul, hogy a minimális testmozgás miatt az izmok elsorvadnak, és zsír formájában hízunk pár kilót. Az is lehet, hogy a mérleg nem mutat többet, viszont a zsír-izom arány változik meg” – vallja a szakember.

Természetesen a test sem tűri „szótlanul”, ha extra súlyt kell mozgatnia, és nem rögtön, de egy idő után jelezni fog. Itt is csak az idő a kérdéses: ha egyszer a kezedbe veszed a gyereket, és úgy futsz néhány lépést, vagy időnként súlyozott mellényben edzel, az egészen másként hat, mintha folyamatosan több kis pluszsúlyt viselünk.

András szerint a futótudomány folyamatosan fejlődik, és a pulzus az, ahol a legjobban megérezhető az extra súly. „Teljesítmény/WATT – a kerékpársportban ennek alapján íródnak edzéstervek, 5 éve a futás is használja ezt a módszert. A legjobban úgy lehet ezt mérni, hogy teljesítményszenzorok kerülnek a cipőre, ott lehet a futás teljesítményének WATT értékét nézni. Itt nagyon kijön, hogy adott Watton a túlsúllyal sokkal lassabb tempót lehet futni, mint az optimális testsúllyal.

Abszolút objektív ez a mérés – egyszerűen mutatják a számok, mi a helyzet. De ez teljesen egyértelmű, hiszen kisebb súllyal könnyebb gyorsabban futni, és jobb a robbanékonyság is. Természetes, hogy sokaknak túl modern, misztikus ez az egész – így azt mondom, egyszerűebben megfogalmazva, hogy 4-5 kg tartós cipelése jelentősen rontja a kardiális státuszunkat, az edzésadatok – a pulzus, a teljesítmény, a sebesség – romlani fognak.”

Természetesen nem csak a pulzus jelzi a teljesítménycsökkenést – az ízületi panaszok is lényegesen gyakoribbak lesznek. ,,Ortopédiai vonalon sérülések, krónikus fájdalmak jelentkeznek, és ez tény: magasabb testsúllyal, testzsírszázalékkal szignifikánsan több, krónikus ízületi panasz jelentkezik. Itt nem arra kell gondolni, hogy egy futó gyakrabban esik el, hanem arra, hogy nagyobb százalékban alakul ki például futótérd a kis extra súlyt cipelőknél is.”

Pontosan ezek miatt nagyon nem mindegy, hogy vágsz bele vagy folytatod az edzést. Ha pluszsúllyal is edzel, akkor amellett, hogy az étkezést is átalakítod, a sportot is kicsit máshogy kell tervezni – mondja a szakember.

Végül kiemelnék még egy dolgot: nagyon sok páciensem jön azzal a problémával, hogy edzeni kezdett, és már hízott tőle. Ám a dolog nem ilyen egyszerű: nagyon sokan, akik kezdőként vágnak bele az edzésbe, beleesnek abba a hibába, hogy sokkal többet esznek, mint előtte, mondván, hogy sportolnak. Természetes, hogy éhesebb az ember, ha kalóriát éget edzéssel, ám nagyon kell figyelni, hogy ha a fogyás a cél, akkor többet semmiképp sem kell enni, és rengeteg extra kalóriára sincs szükség. Egy versenysportolónál más a helyzet, de egy átlagos heti néhány edzés még nem ok arra, hogy sokat együnk, nassoljunk.”