Fejlődni bármilyen életkorban lehet! Lehet?

A futásra sok mindent szokás mondani, többek között azt, hogy kortalan. És milyen igaz! Nem véletlenül vált az elmúlt évek legnépszerűbb szabadidős sportjává. Nem is lehet igazából életkorhoz kötni, hiszen futni bármikor el lehet kezdeni, és bizony még fejlődni sem késő. Soha! Számos eredmény támasztja ezt alá, például a 2021. nyarán megdőlt 50km-es világcsúcs a 70+ korosztályban. A Sashegyi Gepárdok között számos, rendkívül eredményes futó is megtalálható, a vezetőedzőjüket Szabó Gábort kérdeztem, aki néhány üdítő kivételtől eltekintve jellemzően középkorú, vagy idősebb tehetségek felkészüléséért felel. Ám őket sem teszi el a reménytelen kategóriába, hiszen a fejlődési potenciál bárkiben ott lakozhat.

A sportolóid életkora változatos, a nagyon fiatal huszonéves toptehetségtől a szenior korosztályig foglalkozol futókkal. Mégis mennyi idős a legkorosabb tanítványod?

Vajda Zoli idén lesz 60 éves, ha jól tudom. Ő nemcsak a futótudása miatt számít köreinkben genetikai csodának, de aktívan tesz is az egészségéért, hiszen vegán életmód segíti. Rajta kívül még hárman vannak ebben a korban pár év eltéréssel.

Optimális esetben, jó egészségi állapot mellett mennyire terhelhető egy 50-60-70 éves futó? Létezik-e egyáltalán valami általános érvényű szabály erre?

A felvezetőben említettél egy olyan trivialitást, ami szerintem magyarázatra szorul, ezen felül érdekes is. Arra gondolok, hogy a futás kortalan, és minden életkorban lehet fejlődni. Ennek az a magyarázata, hogy amíg a sprint képességek, a gyors futásra való alkalmasság genetikailag sokkal jobban determinált, az állóképességünk ezzel szemben bámulatosan fejleszthető valóban bármelyik életkorban, csak a szorgalmunk és a sportolásra szánt időnk szabhat határt. Tehát az aerob adaptáció megfelelő edzésmunkával bekövetkezik még 50-60-70 éves korban is, de itt már a regeneráció lassúsága és az állandóan fennálló sérülés veszély a főbb limitáló tényezők, amik megakadályozzák az igazán kiugró fejlődést és teljesítményt. Minden idősebb futónak az évek során kialakulnak gyenge pontjai „achilles sarkai” amik állandó veszélyt jelentenek és nagy odafigyelést igényelnek. Akár folyamatos gyógytorna, jóga, úszás stb. formájában.

Pályafutásod során találkoztál-e már mondjuk olyan extrém példával, hogy valaki zéró sportmúlttal a nyugdíjas éveiben kezdett el futni, és adott esetben versenyezni is?

Az ilyen eset feltétlenül figyelemre méltó, ám cseppet sem gondolom extrémnek. A futás bármely életkorban azonnali életminőség javító hatással jár, sőt az életet is valószínűleg meghosszabbítja. A nyugdíjas években sem késő tehát elkezdeni a rendszeres testmozgást, csak a fokozatosság elvét nagyon komolyan kell venni, betartani, és figyelni a test jelzéseire. Emellett ennek a korosztálynak fokozott szüksége van a rendszeres orvosi vizsgálatra. A korosztályos versenyzés egy klassz dolog, de nem szabad többet belelátni, mint ami. Bevallom, én ennyire nem érzem fontosnak a 60-70-80 évesek versenyzését, ebben a korban nem szabadna kiemelni a teljesítményeket, elég veszélyes lehet, ha valaki határterhelést ad a testének ilyen idősen. Pl. a megerőltetéstől simán lehet stroke vagy agyvérzés a produkció vége.

Egy sportos előélettel rendelkező szenior korosztályt képviselő futónál mi lehet a fejlődés titka?

Rendszeres szisztematikus edzésmunka, sok alvás, regeneráció... mint a fiatalabbaknál. De mégis vannak apróságok, amiket másképp kell csinálni.

Van-e a terhelhetőségnek lélektani felső határa? A kérdés arra vonatkozik, hogy egy áhított maximális teljesítmény elérése érdekében van-e lélektani határ?

Mindegy is, hogy értelmezem a kérdést és a lélektani határ mit jelent, ugyanis ilyen idős korban (60 év felett) nem a teljesítmény maximalizálása, hanem optimalizálása a feladat.

Mennyiben igényel más felkészítést egy idősebb korosztályban lévő futó?

A gyors munka megvalósítása sokkal nagyobb körültekintést igényel. Sőt a legintenzívebb 400-1000m-es résztávokat ki kell hagyni, vagy fokozóra kell futtatni.

Szerinted van a futásnak életkori határa?

Nincs.

És a fejlődésnek?

Sajnos van.