Vonjunk párhuzamot a fenntarthatóság és az egészségmegőrzés között – ehhez mutatjuk a legjobb gyakorlatokat és a legzöldebb városokat!

A kerékpározás, a futás és a gyaloglás csak néhány azok közül, amik még többek napi rutinjába épültek be, egyrészt azért, hogy fittebbek maradjanak, másrészt – ami a bringázást és a gyaloglást illeti – a vírushoz köthető elővigyázatosságból választottak új közlekedési formákat. Ezzel azonban új hobbik épültek be sokak életébe.

Becslések szerint ezek a szokások jó eséllyel megmaradnak a járványt követő időszakban is, a brit Women's Health nemrégiben végzett egy tanulmányt, ami rámutatott arra, hogy az edzőterembe járók 72 %-a nem tért vissza a nyitást követően, aminek azaz oka, hogy sikeresen alkalmazkodtak az emberek az otthoni edzéslehetőségekhez és úgy tűnik, nem szívesen térnek vissza a közösségi helyszínekre, illetve sokan direkt környezetbarátabb alternatívákat keresnek.

„Sok edzőteremben elektromos árammal működő berendezések vannak, nagy teljesítményű fényforrások, légkondicionáló berendezések, amik nem ritkán a nap 24 órájában üzemelnek” – mondja Dr. Folusha Oluwajana háziorvos, személyi edzéssel foglalkozó szakember.

A szabadtéri edzőparkok környezetbarátabbak, ráadásul ingyenesek. Egyre több ilyen park található Magyarországon is, sok esetben utazni sem kell hozzájuk, csak lebringázni a közeli létesítményhez. A mozgás a szabadban zajlik, annak minden előnyével - friss levegőn tartózkodhatunk és közben a szervezet D-vitamin-igénye is kielégülhet.

A Reebok közreműködésével készült tanulmány a fenntarthatóság állapotának elemzésekor összegyűjtötte azt a 20 várost, ahol a leginkább elérhetőek a környezetbarát edzési lehetőségek. Olyan paramétereket vizsgáltak, mint a kerékpárhasználat aránya, a futó és túraútvonalak száma, a levegő szennyezettségének mértéke, a napos órák hossza vagy akár az, hogy mennyire biztonságos az adott település.

Tokió végzett az első helyen, mint a szabadtéri mozgásokra leginkább alkalmas, legkörnyezetbarátabb város. Ez nem meglepő, ugyanis a japán főváros az egyik legalacsonyabb bűnözési rátával büszkélkedhet, illetve több mint 1500 futóútvonalat számláltak meg Tokióban. Sydney volt a második helyezett, ahol az egyik legmagasabb a napfényes órák száma, valamint 1833 futóútvonal mellett, 323 túraútvonal is rendelkezésre áll.

A 20 leginkább ökobarát európai várost is megvizsgálták, ahol a brit főváros nyerte az első helyet.

London óriási mennyiségű környezetbarát edzési lehetőséget kínál a több mint 6000 futóútvonallal és a 243 túraútvonallal. A második helyen álló dán főváros, Koppenhága a kerékpáros közlekedésben mutatott kimagasló adatot, közel 40 százalék a bringázók aránya, ebből a szempontból csak a holland főváros kerékpáros populációja mutat magasabb arányszámot. Budapest is felkerült a Top 20-as listára, mégpedig a 10. legzöldebb városként.

Amikor az otthoni edzéslehetőségek bővítésén gondolkodunk, érdemes a szükséges eszközöket használtan beszerezni, illetve alternatív megoldások is szóba jöhetnek például súlyzók esetén, mert vizesflakonokkal épp úgy lehet erősíteni, mint hagyományos kézisúlyzókkal.

A környezetbarát edzőhelyszínek között első helyen természetesen a szabadtér, sőt az erdei útvonalak állnak. A rendszeresen használt útvonalak mentén olykor érdemes egy-egy ploggingot bevetni, a svéd megközelítés annyit jelent, hogy a kocogás, a „joggingolás” összeköthető a szemétszedéssel. Szemeteszsákkal, kesztyűvel felszerelkezve indul a futó és menet közben teleszedi a zsákot, megtisztítva a környezetet a szeméttől.

Az érdekes tanulmányban arra is kitértek, hogy megvizsgálják, melyek a legkisebb környezeti terheléssel járó erősítőeszközök. Ebből a szempontból a saját készítésű kézisúlyzók állnak az élen, főleg, ha az alapja a műanyag palack, ami töltető, vízzel, kővel, homokkal. Második és harmadik helyen áll a fitneszlabda ás a jógaszőnyeg, melyek gyártásakor keletkezett szén-dioxid kibocsátás alacsonynak tekinthető. Környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve erősítéseknél részesítsük előnyben az elektromosság nélkül is használható eszközöket, a súlyzókat és a szalagokat, illetve a saját testsúlyos gyakorlatsorokat. Utóbbiak óriási lehetőséget kínálnak az erőnlét és az állóképesség növelésére anélkül, hogy bármilyen eszközt vásárolni és tárolni kellene az otthonunkban.