8+1 edzéstipp, észrevétel, megjegyzés, amit ne fogadj el/meg feltétlenül!

Vannak törvényszerűségek a futásban. Például az, hogy milyen út vezet a gyorsaság felé, milyen folyamat vezethet el egy sportsérüléshez, milyen táplálkozási szokások nem támogatják a futó fejlődését és így tovább. Ám vannak olyan tanácsok, tippek, észrevételek, amik egyáltalán nem törvényszerűségek!

1. A testednek egy bizonyos módon kell kinéznie, vagy egy bizonyos tömeget kell elérnie

Minden futó, aki hosszú távú fejlődéssel és sikerekkel rendelkezik, megfelelően kell, hogy táplálkozzon. Minél inkább közelítünk a profi sportolók világához, annál nagyobb jelentősége van a táplálkozásnak. Nyilván az egészséges keretek közt zajló táplálkozási szokások bármilyen szintű sportoló és bárki számára fontosak, de ahhoz, hogy fussál, hogy versenyezzél, hogy képes legyél fejlődni, nem szükséges az, hogy „egy bizonyos módon” nézzél ki. Általában egy hobbifutó és egy pályaatléta egészen másként mutat, de ez így rendjén is van, hiszen más a célja a két „sportolónak”. Karcsúnak lenni nem prioritás, viszont egészségesnek lenni igen.

2. A könnyű futásokat egy bizonyos pulzusszámon kell végrehajtani

A szervezet nem szigorú élettani zónákban működik, ahol az aerob küszöb mérsékelt túllépése a növekedés bűntettének számít. Ha jól érzed magad és jól esik, a könnyű futások lehetnek olykor gyorsabbak, ha pedig fáradt vagy, futhatsz akár a csigát is zavarba ejtő iramban. A pulzuskontroll nélkül futóknál nem ritkán ezt történik. A könnyű futás művészete és tudománya közt megfér, ha a sportoló a testére hallgat és nem a gépekkel kimért pontos számokra. A szervezet nagyon pontosan jelez, érdemes jól venni az üzeneteit.

3. Ahhoz, hogy fejlődést tapasztalj, duplán kell teljesítened és nehéz edzésekkel kell teletűzdelned a heteket

Kell futni heti 5-6 alkalommal ahhoz, hogy teljesíteni tudj egy maratont? Kell, hogy összegyűljön ehhez a hét végére 100-120 kilométer? A kérdésekre másként fog felelni egy elit atléta és másként egy hobbifutó. A hobbifutók közt is többféle válasz születhet attól függően, hogy 3 óra 30 perces maratont szeretnél futni vagy 4 óra 30 percest. Sőt attól is függ a válasz, hogy első vagy többedik maratonod lesz. Ne érezd kötelességednek, hogy alkalmazd azt a konkrét megközelítést, amely valaki másnál működik.

4. Ezért a távért kár futócipőt húzni

Egy 5 kilométeres futás lehet, hogy „csak” 5 kilométert tesz ki, ám érzésben hajazhat egy kemény 10-esre, ha mögötte ott van, hogy egész éjszaka a beteg gyermekedet ápoltad, motivációs problémákkal küzdesz, extra sokat kell dolgoznod. A szervezet nem ismeri a távolságot, viszont ismeri a stresszt. Vannak napok, élethelyzetek, a mikor a kevesebbnél többet nem is tehetnél!

5. Ne fuss emelkedőn, mert nem lesz erőd az edzés végére

„legálisan” lehet sétálni - nem annyira jó, ha ez beég mélyen a futó fejébe, hisz a probléma ezzel az, hogy nagyon nehéz szintet lépni, ha az agyad korlátoz ebben. Próbálj meg pár lépéssel többet futni a következő edzésen az emelkedőn, természetesen nem erővel, nem gyors tempóban. Izgalmas lesz látni idővel, hová vezet ez a törekvés, ha levesszük a korlátokat, amelyek addig visszatartottak.

6. Mindig be tudod vinni az összes szükséges tápanyagot élelmiszerekből és napfényből

Divat lett azt javasolni, hogy ne táplálékkiegészítőkben gondolkodj, hanem funkcionális táplálkozásban. Ám sok sportoló nem képes erre, főleg, ha a terhelés extrém magas. A D-vitamin-hiány problémája – egyáltalán, hogy felmerül hiányállapot még napfényben gazdag országok esetén is – egyértelműen mutatja, hogy szükség van a tudatos pótlásra. A jó minőségű táplálékkiegészítők nagyon hasznosak abban, hogy ne alakuljanak ki olyan élettani állapotok vitamin- és ásványi anyag hiány miatt, amelyek korrigálása hosszadalmas folyamat.

7. Ha fogysz, biztosan nőni fog az erőnléted

Önmagában a fogyás nem eredményez automatikus teljesítménynövekedést. Sőt, ha az ideális testsúly alá esik a tömeged, még erőnlétbeli romlás is tapasztalható. A fogyás és a fejlődés kapcsolata akkor érhető tetten, ha az edzések is változnak

8. Inkább a „halál”, mint DNF

Akár célba érsz, akár nem, egyszerű rájönni, hogy csak azt viszed, amit magaddal hoztál az utazás során. A futás jó esetben ünnep a futó számára, nem pedig szenvedés, kínlódás. Több olyan körülmény is adódhat egy versenyen, ami befolyásolja a teljesítményt. A futás az futás, nem pedig ítélet önmagad felett, mégsem ritka a futók közt, hogy befejezetlen versenyt kudarcként élnek meg. Pedig a DNF-hez gyakran nagyobb bátorság kell. Ünnepeld meg ezeket a „kudarcokat” is.

+1. Nem szükséges enni hosszú futás előtt

Az éhgyomri állapot javíthat az energiahatékonyságon, de vannak olyan futóedzések és állapotok, amikor semmiképpen nem javasolt így elindulni. A csúcsteljesítmény eléréséhez egyértelműen kell a táplálék, de még ennél is fontosabb, hogy az energiahiány az endokrin rendszer egészséges működését befolyásolja, végső soron súlyos egészségügyi problémákat okozhat. A női sportolók különösen ki vannak téve a veszélynek, a tanulmányok azt mutatják, hogy az éhgyomri edzésekhez nem kapcsolódnak jelentős előnyök, ugyanakkor kockázatot jelentenek a csontok egészségére és a nemi hormonok egyensúlyára.

Éhgyomri futások bizonyos helyzetekben végezhetőek, erről itt olvashattok: