Csécsei Zoltán tegnap új 24 és 12 órás, valamint 100 mérföldes világcsúcsot állított fel futópadon

És azt gondolta volna bárki ezek után, hogy a 35 éves rendkívüli tehetséggel megáldott ultrafutó szerényen megjegyezte, hogy nem azért volt annyira érdekes ez a kísérlet, mert ő futott, hanem mert klassz műsort csináltak a futás köré. Több mint 24 órával vagyunk a futás után és Zolit az úszóedzését követően, telefonon értük el az otthonában.

RW: Az edződ, Attila (Pész Attila, a szerkesztő) azt mondta, hogy ez a futás egy állomás volt, de nem célfutás. Mikor jutott eszedbe a futópados csúcsdöntés?

Csécsei Zoli: Se a Spartathlon, se a 24 órás VB nem sikerült olyan jól és ki akartam próbálni magam most, amikor van egy kis időm és lecsendesedett minden, mennyit tudok menni feszültség nélkül. Szabadban nehéz lett volna kivitelezni egy 24 órás futást úgy, hogy ne szálljak ki, mert ha nincs különösebb cél, nehéz ennyit futni. Tehát választottunk egy célt: megdönteni a futópados 24 órás futás hosszát. A másik pedig az volt, hogy megdöntötték a korábban felállított 12 órás futópados rekordomat, amit vissza akartam szerezni, gondoltam, kössük össze a két dolgot.

RW: Három világcsúcsot futottál egy csapásra, ez így együtt mennyire volt nehéz?

CsZ: Futópadon kevés igazán jó, élvonalbeli ultrafutó fut 24 órát. Tehát az eddig jegyzett világcsúcs nem volt igazán sok, hiszen egyébként 303 km a 24 órás futás világrekordja, amit Yiannis Kouros futott még 1997-ben. Mondjuk az is igaz, hogy az utóbbi években 280 km-nél többet nem nagyon futottak 24 órán sehol. Én 280-at terveztem, tehát elégedett vagyok ezzel az eredménnyel. Azt gondolom, ha kockáztatok, ment volna több is, de nem akartam többet szendvedni, így is szenvedtem eleget.

RW: Volt valami említésre méltó problémád a 24 óra alatt?

CsZ: A 155 km-ért az első 12 órán azért sietni kellett. 153 km elég lett volna, de 2 km-t hozzá akartam rakni, hogy nehezebb legyen megdönteni. Ahhoz, hogy ez sikerüljön az első 12 órát, ha 24 órára vetítjük gyakorlatilag elfutottam. Izomzatilag eléggé igénybe is vett, hiszen 4.37-es átlagot kellett futnom. A 100 mérföldes csúcsot még megcsináltam (12.27 lett). Utána viszont megzuhantam fejben és mozgásban is. Kellett 2-3 óra amíg nagyjából visszatértem és beálltam egy jóval kényelmesebb tempóra, ami már bőven elég volt a 24 órás csúcshoz is.

RW: Tehát ha csak 12 órát futottál volna, akkor tudtál volna jobb rekordot is felállítani?

CsZ: Persze, ha az a cél, akkor nagyon meghajtottam volna magam.

RW: A frissítést sikerült jól összerakni?

CsZ: Lekopogom, hogy mindig nagyon jól el tudom találni. 16 darab gélt ettem meg, a többi mind izoital volt. Kb. 1 kilo 40 deka szénhidrátot fogyasztottam.

RW: Azt a mindenit! A végén azért gondolom vágytál már valami rendes ételre.

CsZ: Persze borzasztóan éhes voltam. Nagyjából 20 óránál kérdezték, hogy mit ennék legszívesebben a végén, mondtam, hogy gyros tálat, sok somlóit és hozzá alkoholmentes sört és az utolsó 10 percben elkezdtek teríteni a nagy kijelző előtt az asztalon és lepakolták nekem azt, amit kértem.

RW: Azt láttam, hogy amikor befejezted, lefektettek egy kanapéra, te pedig viszonylag gyorsan felpattantál…

CsZ: Igen, jól esett volna feküdni és ott is maradni, de volt egy csomó szurkoló, akikhez oda szerettem volna menni, megköszönni nekik, hogy eljöttek.

RW: Nem zavart a folyamatos műsor, beszélgetések, amik zajlottak közben?

CsZ: Nagy segítség volt, hogy emberek vettek körül és mindig jött hozzám valaki. Elterelte a figyelmem a kijelzőről, amit bámultam. Ami ráadásul nagyon rossz helyen van. Én még olyan futópadon nem futottam, ahol jó helyen lett volna. Alacsonyan vannak, lefelé kell nézni és nagyon megfájdult a nyakam.

RW: Mivel szórakoztattad magad futás közben?

CsZ: Öt filmet néztem meg. A hangot levették, olyan filmeket választottam, amiket már láttam, így tudtam, hogy mi történik.

RW: Hogyan élted meg, hogy ennyien figyelnek akár a helyszínen, de főleg az interneten keresztül?

CsZ: Megdöbbentő volt! A végén már 44 ezren nézték az egészet, valaki említette, hogy egy Bundesliga meccsen nincsennek ennyien. Arról beszéltünk a Streamsport képviselőjével, Pantocsik Ferivel, hogy jó lenne 10 ezres nézettséget elérni a végén. Ehhez képest a második órában már 8700-an néztek.

RW: Hogy érzed magad most?

CsZ: Most még eléggé be vannak dagadva a lábaim, és van néhány kifakadt víz- és vérhólyag, de más bajom nincs. Voltam már háromszor 15 percet szaunázni, meg úsztam pár száz métert délelőtt.

RW: Tegnap egyébként fel voltál pörögve mentálisan a futás után? Azért kérdezem, mert azt vettem észre, hogy egy jól sikerült futást követően néha nehéz pihenni, mert pörög az ember tovább a pozitív élmény miatt.

CsZ: Ma reggel 6-kor már felébredtem és körülbelül tegnap 10 órakor feküdtem le. Még tegnap a Springday-ben a futás után ott maradtam egy darabig. Tisztálkodtam, beszélgettünk az ismerősökkel, barátokkal és szerencsére csak akkor, amikor már mindenki elment zuhantam össze teljesen. Elgyengültem és fázni kezdtem. Akkor ismét lefeküdtem, betakartak több réteg takaróval és tömték belém a szénhidrátot, hogy éledjek fel. 21 ezer kalóriát használtam fel a futás során.

RW: Mikor futsz legközelebb?

CsZ: Hétvégére már elígérkeztem egy Yours Truly futásra, ami 50 km lesz, de ezt csak könnyen, beszélgetősen tervezem. Holnapután már elkezdek óvatosan kocogni. Lehet, hogy jövő héttől már tudok újra edzeni.

RW: Mi a következő nagy cél?

CsZ: Egyelőre még csak gondolkodom azon, hogy indulok a Balaton Szupermaratonon. Az első komolyabb cél a 24 órás országos bajnokság, ami Zsámbékon lesz április végén, majd pedig az Ultrabalaton következik.