Borítókép: Két év után végre kiderült, mit rejtett a fekete lyuk, avagy ez volt a Black Hole Ultra

Két év után végre kiderült, mit rejtett a fekete lyuk, avagy ez volt a Black Hole Ultra

Forrás: Nedjalkov Balázs
Az eredeti 2020. áprilisi versenykiírást akkor elmosta a koronavírus, de idén sikeresen lebonyolításra került az egyik legizgalmasabb és legkülönlegesebb futóverseny, amiről most mindent megtudhatunk.

Bár a szervezők mindent elkövettek, hogy elvegyék a futók kedvét a nevezéstől, mégis villámgyorsan betelt a maximalizált létszám, így a versenyhez méltó módon Bolondok napjának estéjén össze is gyűlt a 140 fős izgatott tömeg, hogy meghallgassák az ötletgazdák kötelező útmutatásait a másnap reggeli titkos rajtra. Az áprilishoz méltó szeszélyes időjárás miatt a kötelező felszerelések listája még kibővült az izolációs fóliával, így azon kívül fejlámpa, láthatósági mellény, egy kézikulacs, és papírzsepi lehetett a futóöv tartalma, semmi más. Ezeken kívül egy csuklóra rögzíthető Maraboo nyomkövetőt vittek magukkal az indulók.

Tehát nem vihettek magukkal a versenyzők saját, jól bevált és megszokott frissítést, órát, telefont, nem lehetett rajtuk pulzuspánt, cipőfűzőre rögzíthető wattmérő, és nem ismerték előre a verseny útvonalát, távját, szintrajzát, a terepviszonyokat, a szintidőt, a cél helyszínét, a frissítőpontok számát, a köztük lévő távolságot, sőt a rajt pontos időpontját sem. Annyit lehetett mindössze előre tudni, hogy Zircen lesz a rajt szombaton reggel, maximum 120km távra lehet számítani és minden ponton egy db gélt lehet ott elfogyasztani, és a pontokról semmit sem szabad kivinni, és az adott ponton mindig elmondják majd a következő pont távolságát és a nyitvatartását.

black hole
Forrás: Kerékgyártó Péter

Épp amiatt, hogy az útvonal tekintetében az sem volt garantált, hogy aszfalton vagy terepen halad majd, a mezőnyben aszfaltbetyárok és erdőimádók nevét is fel lehetett lelni.

Nedjalkov Balázs pécsi terepfutó két éve várta izgatottan a különleges élményt:

“2020-ban még teljesen más céllal álltam volna rajthoz, hiszen akkor még edzővel és tervvel készültem, azóta viszont sokat változtak a futással kapcsolatos céljaim. Most már a versenyszellem helyett sokkal inkább a kíváncsiság hajtott, és szerettem volna egy újszerű élménnyel gazdagodni. Mivel azt már előre lehetett tudni, hogy majd semmilyen kütyüt nem használhatunk a versenyen, egy ideje már elkezdtem pulzuspánt nélkül futni, az órám és a telefonom nélkül azonban soha nem indulok el. Egyrészt imádok fotózgatni futás közben, másrészt az órámon a navigációt rengetegszer alkalmazom. És így, hogy tökéletesen - Márkus Öcsi versenyrendező szavaival élve “hülyebiztosra” - jelölt pályán futhattunk, nem is hiányzott az útvonal jelölése a csuklómról. Ami a frissítést illeti, szerencsés vagyok, az én gyomrom szinte mindent kibír, így semminek nem éreztem hiányát, bőségesen ellátott frissítőpontokkal készültek a szervezők és az önkéntesek, akik szintén hősiesen helyt álltak értünk a télies áprilisban. A rajttól a célig négyen haladtunk együtt Szimandl Anitával, Csuth Tamás barátommal és Haidekker Bencével, akivel egy csapatként indulunk majd a szeptemberi Transalpine-on, így ez egy tökéletes alkalom volt, hogy együtt fussunk, ráadásul a Black Hole volt Bence eddigi leghosszabb futása is. Összességében a vidám négyesünkkel hamar elillant az idő, pontról pontra viszonylag könnyedén tudtunk kalkulálni, mindig valaki éber volt a csapatban, így egy igazi felszabadult futóélménnyel lettem gazdagabb. És azt is megtanultam, amit mostanában már érzek a futással összefüggésben, hogy sokszor tényleg csak az számít, hogy mit érzünk, nem a számok, a teljesítések és az eredmények. Csak a futás adta önfeledt boldogság.”
black hole
Forrás: Kerékgyártó Péter

A futásra azt szokás mondani, hogy egyszerű sport, mert egy jó cipőn kívül valóban nincs is szükséged semmi másra, maximum egy jó nagy adag elszántságra. A mai felgyorsult, túlzásokkal agyonbonyolított világban azonban hajlamosak vagyunk a futást is túlbonyolítani, a Black Hole pedig valahol erre hívta fel a figyelmet, és mutatta meg újra az önként jelentkezők számára, hogy a futás voltaképpen mégiscsak mennyire egyszerű.

Ahogy a verseny másik ötletgazdája, a Runner’s World szerzője Simonyi Balázs mondta, a Black Hole egy extra futóverseny, ahol nincsen semmi extra. És épp ettől volt olyan izgalmas. S hogy vajon megrendezésre kerül-e egy újabb hasonló kihívás? A szervező csapat szerint valahol, valamikor, még az is lehet, hogy igen. A kezdetek ismeretében nem is számítottunk más válaszra.

Forrás: Nedjalkov Balázs

A verseny hivatalos útvonala végül 85 km lett 1700 méternyi szinttel, és a cél megegyezett a rajt helyszínével. Ami az útvonalat illeti, többnyire terepen haladt, (nagyságrendileg 60%-ban) és voltak benne igen komoly technikás részek is. Minden teljesítő egy különleges éremmel lett gazdagabb, míg minden résztvevő menő pólót is kapott, még a sikertelen teljesítők is, egy DNF felirattal ellátottat.

Forrás: Nedjalkov Balázs
Hivatalos eredmények

Férfiak:

  • Puskás Máté 7:42:34
  • Belus Tamás 7:46:36
  • Strifler Attila 8:09:20

Nők:

  • Tóth Éva 8:58:26
  • Szimandl Anita 9:22:43
  • Varga Szilvia 9:40:28