Anyák napi hangolódó – Tiricz Irénnel

Volt egy nagyon nehéz időszak, másfél évig csak úgy tudtam edzeni, ha 4-kor keltem és fél 7-kor már újra „szolgálatba” helyeztem magam, mint anya. Segítségünk a hétköznapok során sosem volt, így - bár próbáltam úgy csinálni, hogy a családtól a lehető legkevesebb időt vegyem el – előfordult, hogy este már türelmetlen voltam. Egy támogató férj nélkül valószínű nem is működött volna.

Mindig is úgy gondoltam, egy gyereknek az egyik legfontosabb dolog, hogy kiegyensúlyozott, boldog szülei legyenek, és ezt ők pontosan érzik. Nem attól lesz valaki jó anya, ha 0-24-ben a gyereke mellett van, persze vannak helyzetek, amikor erre van szükség.

Ha együtt vagyunk, igyekszünk mindig minőségi időt együtt tölteni. Sokat kirándulunk, biciklizünk, úszni járunk, szeretnénk velük is megszerettetni a sportolást, ami szerencsére nem nehéz. Esténként sokat kártyázunk, beszélgetünk, de a párom is elmegy rendszeresen focizni, én pedig persze futni.

Nem mindig könnyű megtalálni az egyensúlyt - nekem legalábbis nem mindig sikerül - de törekszem rá. Összességében szerintem nem kérdés, hogy a gyerekek is nyernek azzal, ha a szüleik sportolnak, én mindenkit erre biztatnék.