dopping,doppingvétség,eltiltás

A költözködés doppingszabályai profiknál

Forrás: Getty Images
Furcsán hangozhat, de költözéskor is elkövethető doppingvétség. Ennek valóságát mi sem bizonyítja jobban, mint két fiatala amerikai sprinter tavaszi esete.

Az atlétikai doppingügyekért felelős Athletics Integrity Unit március hónapban két szűkszavú bejegyzést tett közzé a honlapján. Előzetesen eltiltotta Deajah Stevenst és Gabrielle Thomast doppinggyanú miatt. A két amerikai sportolónő messze nem a „futottak még” kategória tagja. Stevens a riói olimpián hetedik lett, a 2017-es londoni világbajnokságon az ötödik helyen érkezett be, míg Thomas a lausanne-i Gyémánt Liga-verseny 200 m-es síkfutás számában már kétszeres győztes. A két hölgy nemcsak futásban, költözködésben is hatékony. Ez még önmagában nem lenne baj, de ha valaki elmulasztja bejelenteni a tartózkodási helyét, azt már a doppingkódex kevéssé tolerálja.

Jogászkodjunk egy kicsit! A Nemzetközi Doppingellenes Szabályzatot (a doppingkódexet) a Doppingellenes Világszervezet, a WADA teszi közzé. A szabályváltozásokat nem nehéz követni, mert ugyanaz a kódex van hatályban 2015 óta. A szabályzat 2. cikke rögzíti „mindazon körülmények és magatartásformák meghatározását, amelyek doppingvétségnek minősülnek”. Vagyis magyarról magyarra fordítva nemcsak cselekvéssel, mint pirulaszedés stb. (=magatartásformák) lehet doppingvétséget elkövetni, hanem a körülmények rendellenességével is. Az atlétanők esetével a 2.4. bekezdés foglalkozik, amely a „hollétre vonatkozó tájékoztatással kapcsolatos mulasztásokat” rögzíti.

200 méter,sprinter,dopping,doppingvégtség
Forrás: Getty Images
2017-es atlétikai világbajnokság, London, Deajah Stevens középen a női 200 méteres elődöntőben.

Ne keseredjünk el, nem akadémiai székfoglaló jön a folytatásban, inkább összesítjük a lényeget. Ha tizenkét hónapon belüli időszakban háromszor elmulasztja a sportoló a tartózkodását bejelenteni, akkor vétséget követ el. A feketeleves a 10.3.2. bekezdésben található: a vétség az elkövetésekor kétéves eltiltás szabható ki, amely legfeljebb (!) egy évre csökkenthető. Akkor viszont nem lehet csökkenteni, ha a sportoló azért nem jelenti be a tartózkodását, mert nem akarja a tesztet elvégezni. Ezt nem kell bizonyítani, elegendő az erős gyanú. Ha alaposan végig gondoljuk, akkor ez egy nagyon szigorú szabály.

Számos érv felhozható a szabályozás igazsága és igazságtalansága mellett. Jó az, hogy egy költözés-bejelentés elmulasztása is kerékbe törhet egy karriert? Tényleg befolyásolja ez a tisztaságát a versenynek? Nem túlszabályozott a rendszer? Ezekre a kérdésekre mindenkinek van saját válasza. A doppingkódex megalkotói abból indultak ki, hogy a tisztességesen készülőt a precíz és minél részletesebb szabályozás segíti a csalókkal szemben. Ha valaki nem elérhető a mintaadási kötelezettségekor, és ezt nem bünteti a rendszer, akkor azzal a szabályozás támogatást nyújt a csaló megmeneküléséhez. A mai profi doppingszerek mellett még néhány nap ürülési idő is óriási versenyelőnnyel járhat. A bármikor elvégezhető teszthez pontos tartózkodási adatok kellenek. Ebből a szemszögből vizsgálva előre megadni a pontos címet kettő hibázási lehetőséggel nem tűnik teljesíthetetlen és fojtó kötelezettségnek.

Akár jó a szabályozás, akár nem, költözködni csak mértékkel, vagy precíz dokumentálással szabad. Aki nem hiszi, az vegye fel a kapcsolatot Deajah Stevens-szel, vagy Gabrielle Thomas-szal.

A cikk szerzője Simor Miklós sportjogász (SIMOR Ügyvédi Iroda)