Borítókép: A gyümölcsfák metszésének alapjai

A gyümölcsfák metszésének alapjai

A gyümölcsfák metszésére elsősorban azért van szükség, hogy azok a lehető legbőségesebb és legízletesebb termést hozzák. A metszésnek azonban megvannak az alapvető szabályai, hiszen fontos a megfelelő technika és a megfelelő időszak is ennek a tevékenységnek az elvégzésére, amelyeket a cél érdekében érdemes betartani.

A CityGreen alábbi útmutatója segítséget nyújt mindazoknak, akik szeretnék elsajátítani a gyümölcsfák metszésére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. Két szempontot kell figyelembe venni: az első, hogy milyen alanyon ültettük a fát, illetve, hogy milyen koronaformát alakítottunk ki.

Milyen alanyon lett ültetve a fa?

  • Alma

A legtöbb különféle alannyal az almafák rendelkeznek. Hiszen míg az M26-on, valamint az M9-en rendkívül kicsi növekedésűek az almafák, addig a vadalmán álló fák növekedése nagymértékű.

  • Cseresznye

Ide sorolhatjuk a meggyfákat is, hiszen azokra szinte ugyanazok jellemzőek, mint a cseresznyefákra. Bár a sajmeggyen álló cseresznyefák növekedése kicsi, törpesítésről semmiképpen sem beszélhetünk az esetükben. A vadcseresznyén álló fák növekedése - az almához hasonlóan - erőteljesebb.

  • Szilva

A szilva leggyakoribb alanya a mirabolán. Ennek változatairól beszélünk, ha a különböző szilvaalany fajtákat emlegetjük.

  • Őszibarack

Őszibarack szaporításakor többféle alany kerül felhasználásra. A vadőszibarackon állók növekedése - más gyümölcsökhöz hasonlóan - fokozottabb, és elsősorban jobb talajokra ideális. Ezzel szemben a mandulára szaporított barack növekedése kisebb, és gyengébb talajokra ajánlott.

  • Sárgabarack

A sárgabarack, vagyis a kajszibarack esetében kétféle alanyt különböztetünk meg. Az első a mirabolán, illetve annak változatai, míg a második a vadkajszi magcsemete.

A metszés során tehát az a kiindulópont, hogy figyelembe vegyük az alany használatát. Emellett azonban még vannak egyéb fontos szempontok is.

Metszés ideje

A metszés sikeréhez nagymértékben hozzájárul az is, hogy a fánkat a megfelelő időben metsszük meg.

Az almatermésűek esetében (alma, birs és körte) erre a február az ideális, illetve fontos szempont még, hogy a nappali hőmérséklet ne forduljon már mínuszra.

A csonthéjasoknál (meggy, cseresznye, szilva, őszibarack és sárgabarack) a metszés ideje akkor érkezik el, ha a fa már eléri a pirosbimbós állapotot, és megindul a nedvkeringés, hiszen ilyenkor a sebgyógyulás is sokkal könnyebb és gyorsabb.

A bogyósokat érdemes vegetációs időn kívül megmetszeni, hiszen esetükben a levágott vesszők szaporítóanyagoknak is ideálisak.

A diófára külön szabályok vonatkoznak, erre két ideális metszési időpont is van, mégpedig a nyár vége vagy a december.