5 futó osztja meg félresikerült randisztoriját

„Megkérdezte, hogy elmegyünk-e futni hétvégén. Másnap volt egy hosszú futásom, ezért úgy gondoltam, jól eltereli a figyelmem a fájdalomról a helyes srác, aki végig mellettem lesz majd. Találkozott az összes futó ismerősömmel másnap reggel és eldöntöttem, hogy legrosszabb esetben lemaradunk és ketten folytatjuk együtt. És erről persze nem szóltam a csapattársaimnak. A gyorsabb csapat hatalmas sebességgel rajtolt, az én csapatom pedig 15-20 másodperccel volt lemaradva. Ekkor már biztos voltam benne, hogy nem nagyon illünk össze, mivel legalább háromszor akkora volt a férfi, mint én: ami neki egy lépés volt, az nekem 3-4. Az életemért küzdöttem. A táv háromnegyedénél ő úgy döntött, hogy végzett és elindult visszafelé. Én pedig ott maradtam egyedül. Órákkal később tudták meg a kalandom az ismerőseim, amikor feltöltöttem Stravára.”

„Egy lánnyal ismerkedtem az egyik randioldalon, aki megkérdezte, hogy ha ennyit futok, hogy marad időm a párkeresésre. Őszintén elmondtam neki, hogy alig van rá időm. Erre azt válaszolta, hogy ez nagyon szomorú, mert az élet rövid, aztán elhívott randira. A válaszomban leírtam, hogy nem jó az aznap este, mert másnap 4:45-kor kelek, hogy elmenjek futni. Szívem szerint azt is hozzátettem volna, hogy látom, ő hiába tölt el csomó időt a randioldalon, mégse tudott magának szerezni senkit. Lehet, hogy bánom, hogy kihagytam a randit, de egy futást sosem bánok meg.”

„A sráccal már többször randiztam és elhívott futni. Ő gyorsabb volt nálam, ezért elég hamar eljutottunk arra a pontra, amikor félig hátrafordulva beszélgettünk futás közben. Megmondtam neki, hogy inkább ne fussunk együtt, ő erre bocsánatot kért és megígérte, hogy lassít. El tudjátok képzelni, ez sem jött össze. Mikor épp ezt az élményemet írtam, anyukám hívott telefonon, hogy apummal együtt futottak, amikor életükben először találkoztak. Mondtam neki, hogy a boldog történeteket most nem tudom leírni, nem az a feladat, de aztán a következő napokban rengeteg emailt kaptam arról, hogy hogyan hozott össze a futás párokat. Nekem viszont nem jött össze..."

„Az egyik kollégám találkozni akart velem, ezért elhívtam a futóklubba, ahova én is járok edzeni. Aznap pont emelkedős edzést tartottunk, csak kicsit elkéstem. Ezért megpróbáltam minél gyorsabban utolérni a többieket, aminek persze a randipartnerem nem örült. Bár nem kerültünk közelebb egymáshoz, nagyon jól sikerült az aznapi edzésem. Erre mondják, hogy prioritás.”

„A netes randizás nehéz! Sosem tudod, mire számíthatsz. Minden alkalommal próbálok megbizonyosodni arról, hogy a randipartnerem nem egy szociopata sorozatgyilkos. Ez általában annyiból áll, hogy keresek közös ismerősöket a Facebookon, megnézem az Instagram oldalukat és megkeresem őket Straván is. Az egyik randipartnerem Straván találtam és elemeztem a korábbi eredményeit, hogy kitaláljam, mennyire tudnék lépést tartani vele. Véletlenül rányomtam a Gratulálok gombra, amit nem is lehet visszavonni. A következő órákat azzal töltöttem, hogy kitaláljak valami magyarázatot arra, miért nézegettem a Strava profilját a randi előtt. Szerencsére nagyon megértő volt és elkezdett követni ő is.”