Borítókép: Nyílt levél egy nem futótól futóknak

Nyílt levél egy nem futótól futóknak

Forrás: getty images
Kedves Futók,

Én (még) nem tartozom közétek, de az tény, hogy felnézek rátok.

Mert elszántak, lelkesek vagytok, szeretitek, amit csináltok és támogató közösség a tiétek.

Elszántak és lelkesek vagyok - kevés olyan ember van, akit annyira lázba tud hozni valami, mint titeket ez a sport.

Ez biztos, bárki bármit mond, így van. Van olyan ismerősöm, aki korán kel, vagy az ebédszünetében megy futni, esetleg munka után. Biztos, hogy nagyon nehéz rávenni magatokat a sportra mondjuk rossz időben - vagy ha épp jó az idő, akkor egy jó kis kinti kávézás helyett nehéz lehet a futást választani. Én is rendszeresen edzek, ám sokkal kevésbé vagyok elszánt, mint ti.

Azt is tudom, hogy szeretitek, de néha utáljátok, amit csináltok: Rengetegszer hallgattam végig, hogy melyik az Ultrabalaton legdurvább része és, hogy mekkora szívás azt a távot a sok emelkedővel lefutni. Ugyanakkor azt is láttam, amikor hatalmas lelkesedéssel meséltek az előző napi futásukról, ami jobban sikerült, mint tervezték.

Tisztában vagyok azzal is, hogy ez bizony egy támogató közösség: tavaly például minden pénteken indult egy csapat a szerkesztőségből, hogy elmenjenek egyet futni. Az összetétel elég vegyes volt, voltak kezdők, haladók, voltak, akik versenyre készültek, mások a heti kilométereiket gyűjtötték. A céljuk különbözött, de együtt tettek érte.

Néhány kérdés is eszembe jutott, amikre szeretném megosztani veletek a válaszom:

Az idegeinkre mentek? Van az a mondás, hogy ha egy Crossfites vegán bemegy egy helyre, biztos, hogy erről a két dologról fog beszélni. A futóknál is így van ez? Nem feltétlenül. Egymás között persze szívesen beszélnek a futásról és néha bent is szóba kerül, de nem ez a jellemző. Mondjuk az tény, hogy verseny előtt, vagy amikor hasonlóan fontos célt kell teljesíteniük, kicsit gyakrabban kerül szóba a futás, ezzel viszont nincs semmi baj.

Mindenképp meg akartok győzni arról, hogy fussak? Engem sokan megpróbáltak, többször neki is álltam, ám valahogy nem tartottam ki mellette. Persze, az előnyöket gyakran hallottam, például a RW Run, vagy az Ultrabalaton előtt, hogy miért lenne jó, ha csatlakoznék a csapathoz. De olyanra nem volt példa, hogy egy pincében, székhez kötözve próbáltak volna rávenni a futásra. :D

Összességében csak azt tudom leszűrni, hogy a futók szenvedélyesen szeretik - és néha utálják - a futást, ami egyáltalán nem bűn, ez egy szuper közösség, ahol a célok különböznek, de valahol hasonlítanak is: futással el lehet őket érni.

Én pedig ezért nézek fel rátok!

Szeretettel:

Egy nem futó