Borítókép: Ezért veszek ki egy kis szabadságot a futásból

Ezért veszek ki egy kis szabadságot a futásból

Forrás: Europress
Na jó: szögezzük le, hogy ez a szabadság nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem is futok, hanem azt, hogy egy verseny után kevesebbet, rövidebben futok, és akkor amikor én akarom!

Amikor 10 hét alatt felkészültem a 30km-es távra, teljesen átalakult a futáshoz fűződő viszonyom. Egy feszített edzéstervet követtem, heti 4 futással + egy kiegészítő edzéssel, és a 4-ből 3 kifejezetten kemény edzés volt. Ez számomra nem csak testileg, de mentálisan is megterhelő volt: korábban akkor mentem futni, amikor akartam, és annyit, olyan tempóban, amilyet akartam. Most pedig muszáj volt egy komoly szervezéssel kitalálni, hogy mely edzéseket, mikor csinálok, a csúszás lehetősége pedig nagyon minimális volt, hiszen akkor az összes feltorlódott volna.

Mivel ez az agyamat totálisan leterhelte, úgy döntöttem, hogy az év végig egy picit szabadságolom a futást. Ez pedig azt jelenti, hogy csak hetente 2-3 alkalommal gyűjtöm majd a kilométereket. Az biztios, hogy a keddi edzés a Margitszigeti Atlétikai Centrumban megmarad, és hétvégén is elmegyek majd egy hosszabb távra, de ezek mellett inkább más típusú edzésekre koncentrálok majd. Kell a testünknek a változatosság, ha azt szeretnénk, hogy folyamatosan fejlődjön, és egészséges maradjon. Még a szabadságom elején járok, de 4 dolgot biztosan tudok:

  1. Bár jól esik, hogy a feszített tempónak vége, alig várom, hogy megkezdjem januárban a felkészülést majd életem első maratonjára.

  2. Annyira fantasztikus mostanában az időjárás, hogy hülye lennénk semennyit sem futni!

  3. Az izmaim és a testem biztosan meghálálja, hogy most egy ideig arra koncentrálok inkább, hogy jobban megerősítsem, rugalmasabbá tegyem őket.

  4. Ha te is azt érzed, hogy túlhajtottad magad, ne legyen bűntudatod, ha szünetet tartasz, vagy engedsz a gyeplőn. Erre mindenkinek szüksége van.