Hetedszer a Mont Blanc körül

UTMB: már le sem kell írni-e mozaikszó jelentését, sőt már az esemény honlapján sincs leírva, hogy mit is takar-e 4 betű. Annyi bizonyosan elmondható, Chamonix augusztus utolsó napjaiban a terepfutók éves világtalálkozójának ad otthont, melyen sok magyar sporttársunk, köztük Sperka Tamás idén is – ahogyan az elmúlt 6 évben mindig – ott volt.

UTMB: már le sem kell írni-e mozaikszó jelentését, sőt már az esemény honlapján sincs leírva, hogy mit is takar-e 4 betű. Annyi bizonyosan elmondható, Chamonix augusztus utolsó napjaiban a terepfutók éves világtalálkozójának ad otthont, melyen sok magyar sporttársunk, köztük Sperka Tamás idén is – ahogyan az elmúlt 6 évben mindig – ott volt.

Tamást Spero-ként ismeri a terepfutók szűk közössége. Szimpatikus, közvetlen, mindig mosolygós futó, aki az elmúlt években komoly tapasztalatot halmozott fel az ultra terepfutás terén. Az összes jelentős hazai terepfutó rendezvényen állt már dobogós helyen. Eddig hétszer futott az UTMB különböző távjain, s mind a hétszer sikeresen célba is ért. 2014-ben pedig ő lett az év terepfutója. Spero idén a TDS-en indult (119km / 7250m pozitív szintemelkedés), mely olyannyira jól sikerült számára, hogy majd másfél órával hamarabb célba ért, mint tavaly ugyanezen a távon. Vele beszélgettem az idei megmérettetés hátteréről, versenyzésről, magáról az UTMB jelenségről és az oda vezető kemény, céltudatos útról.

Kép
forrás: Spero

Ez volt a hetedik célba érkezésed Chamonixban. Mi motivál évről évre, hogy ismét nekivágj ennek a nagy útnak?

Igen, valóban ez volt a hetedik sikeres versenyem Chamonixban, a terepfutás fellegvárában. Az UTMB rendezvény keretein belül teljesítettem már 3-szor a CCC-t, ami egy kb. 100km-es verseny (évente az engedélyek/időjárás függvényében változhatnak a pályák), nagyjából 6000D+ szintemelkedéssel. 2-szer az UTMB-t, ami 168km/10000D+ és 2-szer a TDS-t ami 119km és 7200D+ szintet tartalmaz.
Ezen rendezvények évente nagyjából 10 000 embert vonzanak a városba és a környező régiókba, akiknek a többsége versenyző. Megjelenik a világ elit futóinak a többsége is. Egy hétre ellepik a várost a terep-ultrások, színes kavalkád ez, hiszen a világ közel 90 országából érkeznek a teljesíteni vágyó sportolók. A helyszín tökéletes, a Mont Blanc tömbje magasodik a városka fölé, mintegy demonstrálva milyen aprók is vagyunk valójában. Ilyen környezetben futni a világ legjobbjaival, azt hiszem elég motiváló.

Idén tudatosan a TDS-re neveztél, mi volt ennek az oka?

A gyönyörű útvonal, a rendkívül kemény pálya és a biztos versenyindulás lehetősége. Az UTMB versenyeire sokszoros túljelentkezés van, az egyre szigorodó kvalifikációs pontrendszer ellenére. Ahhoz hogy valaki egyáltalán nevezni tudjon, különböző regisztrált versenyeken kvalifikációs pontokat kell gyűjtenie. A nevezés után sorsolás dönti el, ki indulhat el és ki nem. A nemzetek legjobbjainak, szintén egy elég bonyolult pontrendszer alapján, viszont megadják a biztos indulás lehetőségét. Egy ilyen felajánlott lehetőséget kihasználva neveztem be a TDS-re. Tavaly is ezen a versenyen futottam, de éreztem, hogy bőven maradt még lehetőség a javításra! :-) Akkor sokat hibáztam és ezeket szerettem volna kijavítani.

Kép
forrás: Spero

Majd másfél órával mentél jobb időt, mint tavaly. Szerinted mi volt ennek az oka?

A tudatos felkészülés, a tapasztalat és persze némi szerencse is kellett. A tavalyi évem a családé volt elsősorban, egyedül készültem a versenyekre. Nekem új volt a pálya, először futottam rajta, sok problémám volt és hibáztam is. Idén viszont edzőmmel, Lőrincz Olivérrel készültem újra, aki amellett, hogy kiváló versenyző, igen kitűnő referenciákkal rendelkező edző is, valamint a TDS pálya igen jó ismerője, 2x-es teljesítő lévén. Nekem a család és a munka mellett fontos hogy a futásra fordított időt maximálisan ki tudjam használni és az elvégzett munka a leghatékonyabb legyen. Ez edző nélkül nekem nem megy. Irányított felkészülés folyt tehát az év fő versenyére. Minden egyéb rendezvényt/versenyt ennek rendeltünk alá ebben az évben. A tavalyi tapasztalatokat hibákat megbeszéltük, kielemeztük a pálya különböző szakaszait, frissítési tervet készítettünk és próbáltuk a legtöbb dolgot átbeszélni, ami egy ilyen versenyen előfordulhat. Verseny közben ezek az információk, tapasztalatok aranyat érnek. Készen voltak a problémamegoldások, nem kellett kitalálni semmit szinte, csak alkalmazni. Persze ez sem könnyű, mert nincs két egyforma helyzet, mindenre nem lehet felkészülni. Most sikerült olyat húzni a kalapból, ami bevált. :-)

Kép
forrás: Spero
Kép
forrás: Spero

Mi volt a verseny legemlékezetesebb pillanata?

Talán a rajt… Ott álltunk 1600-an a rajtban, szólt a hangosbemondó, a szpíker hergelte a futókat és a közönséget. Felcsendült a ZENE, azért ilyen csupa nagybetűvel, mert itt minden távnak külön állandó rajtzenéje van, nekünk a TDS-en a Karib-tenger kalózai főcímdala biztosítja a megfelelő hangulatot és a talpalávalót. 10 hónap munkája kerül most terítékre, kiderül, hogy milyen munkát végeztünk. Elég volt-e a kilométer, a szintemelkedés, az edzésre szánt idő valóban hasznosult-e? Mindez persze egy pillanat alatt játszódik le bennem, aztán ahogy elkezdődik a visszaszámlálás hirtelen megnyugszom, tudom, hogy felkészültem.
Vagy talán a célba érkezést is mondhatnám… Amikor elhagytam az utolsó ellenőrzőpontot Les Houches-ban. Még 8km volt a célig. Tudtam, hogy megcsináltam, innen már biztosan célba érek. Ismerem ezt a szakaszt, szinte minden méterét. Talán ezek a táv legmagányosabb kilométerei, közel van, de mégis nagyon távol. Csak futsz, csinálod a dolgod, amit eddig tízen-húszon órán át tettél és tudod, hogy nem hagyhatod abba, mert még nincs vége…és most nem a futásra gondolok, hanem a figyelemre, a koncentrálásra, ami lehetővé tette, hogy idáig eljuss. A felszabadult adrenalin hajtana, hiszen oly közel a cél, de a tudat nem engedi még mindig… aztán az utolsó 2 km-en megváltozik minden, felszabadulsz és elengedsz minden gondolatot…célba érsz… A sétálóutca a barátokkal, a tényleges célegyenes már csak hab a tortán..

Mi volt a verseny legnehezebb pillanata?

74 kilométernél a La Gitte pontnál nem töltöttem meg azt a kulacsomat vízzel, amiből locsoltam magam addig a melegben, mert úgy éreztem hűlt annyit az idő, hogy már nem lesz szükség rá és a szél is elkezdett fújni. Nem akartam „feleslegesen” cipelni, valamint az elgondolás az volt, hogy így akkor megszáradok estig és nem kell az átöltözéssel időt tölteni. Tévedtem, kicsit feljebb elállt a szél és hirtelen nagyon meleg lett, tudtam, hogy gáz van, illetve lesz, ha nem tudom megoldani ezt a problémát. Nem vagyok egy meleg tűrő versenyző, jobban kedvelem és bírom az esőt, a hideget. Szóval hűtés kellett megint valahogy. Azt gondoltam, ha a nálam lévő izót hűtésre használom, nem lesz elég a következő pontig, ha nem hűtöm magam túlhevülök és felborul az eddig jól kezelt egyensúly. Aztán döntöttem, hűtöttem magam az izóval, a sapkám simlijét mindig forgattam a nap felé, kicsit visszavettem a tempóból és reménykedtem, hogy útközben lesz valamilyen vízvételi lehetőség, amiből a további hűtést meg tudom oldani. A gerincre való felérés előtt volt egy kis csörgedező ér, amiből sikerült kis vizet gyűjtsek a kulacsba és így a következő frissítőig kihúztam valahogy.

Kép
forrás: Spero

Volt depós segítőd? Ha igen, hasznos számodra, ha valaki a segítségedre van, amikor versenyzel?

Nem, most nem volt segítségem. Ez a verseny talán a legnehezebben kísérhető az UTMB-s rendezvények közül a távolságok miatt. Az első pont ahol a versenyző külső segítséget vehet igénybe, nagyjából 120 kilométerre van Chamonixtól, ami a szerpentinek, útviszonyok miatt 2-2 és félóra autóút csak oda. A kint lévő barátok, ismerősök közül most senki nem tudott segíteni. A verseny szervezői rendkívül jól kitalálták ugyan ezt a dolgot is, buszokat biztosítanak előzetes regisztráció és persze némi euró fejében a hozzátartozóknak. A rajtszám felvételekor a rajtcsomagban lévő rajtszámmal ellátott kártyácskával lehet az adott ellenőrzőponton lévő frissítőzónába belépni a kísérőnek. Versenyzőnként csak egy ember segíthet és max. 30 literes táskát vihet be a zónába. A zónán kívül szigorúan tilos bármilyen segítséget igénybe venni.
Egyébként nagy előny, ha van az embernek segítője egy ilyen szintű versenyen. Az ellenőrzőpontra beérve csak saját magammal kell törődni, azzal hogy egyek, igyak, átgondoljam a következő szakaszt, amíg én ezzel foglalkozom, a kísérőm megtölti a kulacsokat, feltölti a zsák megfelelő zsebeit kajával, átöltöztet, ha szükséges, elemet cserél a lámpába, gondolkodik helyettem is, hogy nehogy valami kimaradjon. Nagyon sok időt lehet egy-egy ponton spórolni, ha van jó kísérője a versenyzőnek.

Kép
forrás: Spero

Versenyeztél a CCC-n, az UTMB-n és a TDS-n is, mindegyik pályán többször (igaz voltak módosulások olykor). Melyik a hozzád leginkább passzoló versenytáv és szint és miért?

Úgy gondolom, hogy a TDS pálya fekszik nekem a legjobban. Nagyon technikás, sok benne a szintkülönbség és ha távban nem is annyira, de időben már hosszúnak mondható. Szeretem azokat a pályákat ahol nem elég futni, hanem gondolkodni is kell. Például egy egy hosszú, technikás lejtőn nem mindegy milyen iramban robog lefelé az ember, ha nem megfelelő a sebesség könnyen visszaüthet a következő lapos szakaszon, ahol a combok már nem bírják a terhelést és lassulás lesz a vége. Egy ilyen pályán folyton sakkozni kell, figyelni önmagadat, érzékelni a test szinte összes rezdülését és előre gondolkodni. Mindezt persze úgy, hogy futsz közben a kövek között, frissítened kell, fáradt vagy és nyűgös. Szóval nem unatkozom közben és ez jó. :-)

A verseny szervezői szerint a TDS nehezebb, mint akár az UTMB, akár a CCC. Egyetértesz ezzel?

Igen, szerintem is így van, bár kicsit másképpen fogalmaznék. Másként nehéz. Az UTMB a maga 170 kilométerével és 10000 méteres szintkülönbségével könnyűnek semmiképpen nem nevezhető. Itt szerintem a távolság adja a nehézséget, ami igazán a pályán eltöltött időben jelentkezik. A pálya nagy része jól futható single track, a táv hosszához viszonyítva kevés benne a technikás lejtő, az emelkedők hossza még pont tervezhető. A mezőny nagy része 40 óra körül teljesíti a távot, ami így 2 éjszakát foglal magában. Ez adja a táv fő nehézségét.
A CCC nagyjából az UTMB utolsó 100 kilométere, ezért erre külön most nem térnék ki.
A TDS pálya viszont elég hosszú, 119km, már időben is 27-30 óra körül van a mezőny nagy részének, a távhoz képest nagy a szintkülönbség, 7200m. Folyamatosan nehéz a terep, technikás, köves. Hosszú lejtőkön kell ésszel futni, sokáig van a versenyző 2000 méter fölött és 51 kilométer után indul egy 11 km-es,1900 méter szintkülönbséget tartalmazó emelkedő. Ezen a szakaszon adja fel a versenyzők nagy része. Idén a TDS-t az 1600 indulóból alig 900-an tudták befejezni.

Kép
forrás: Spero

Mennyi időt tudsz az edzésekre szánni a család és a munka mellett?

Nagyságrendileg a heti 5 edzés alatt, 8-10 órát tudok edzésre fordítani, ami nem tűnik soknak, viszont ez az idő az edzés hatékonysága miatt pont elegendő nekem. Ennek a hatékonyságnak az eléréséhez van szükségem edzőre. Az edző szerepe ilyenkor nem merül ki az edzésterv megírásában, neki figyelembe kell venni egyéb egyéni dolgokat is. A család és a munka mellett nincs sok szabadidőm, 3 gyermekünk van, az ő életre nevelésük, mindennapjaink irányítása kitölti a napot, bár ezt a szervezést szerencsére a párom megoldja. Családi vállalkozásban, főállásban, könyvkötőként dolgozom, ami szintén igen sok kreativitást igényel. A több edzés már az amúgy is kevés regenerációs/pihenés időszakot érintené, aminek a csökkenése gátat szab a fejlődésnek. Sokat kell sakkozni, hogy minden beleférjen.

Milyen terveid vannak az év hátralévő részére?

Idén a TDS volt a legfontosabb versenyem, de kaptam egy verseny meghívást Lengyelországba, a Lemkowyna Ultra Trail-re aminek még szeretnék eleget tenni. Ez egy 150 kilométeres verseny a Beskid hegységben, csodás útvonalon. Nagyon várom már!

Mész jövőre ismét Chamonixba, ha igen, melyik távra mennél?

Igen szeretnék újra ott állni a rajtvonalon jövőre is, de még nem gondolkoztam, hogy melyik távon. Ezt még az anyagi lehetőségeink fogják meghatározni. Nagyon szívesen futnék újra az UTMB pályán, két TDS után jó egy kis változatosság. Viszont a TDS pálya keménysége, a táj szépsége továbbra is vonzó számomra. Így azt hiszem, még gondolkodom. :-)

Kép
forrás: Spero

Spero-t családja, barátai, munkatársai mellett, edzője, Lőrincz Olivér segíti a felkészülések során. Mellettük sok támogatást kap a Sarkcsillag Sportbolt munkatársaitól (technikai ruházat, Suunto óra), a Compressport-tól (kompressziós ruházat és felszerelés). A frissítések során a HIGH5 termékeit használja. Spero azt mondja, igazi csapatmunka egy-egy ilyen megmérettetés, még akkor is, ha futni neki kellett!

7 dolog, amiből a futóedződ tudja, hogy le fogsz sérülni

Mivel akár évekig is dolgozhatnak együtt futókkal, az edzők meglehetősen ügyesek abban, hogy felismerjék a sérülések kialakulására utaló jeleket.

Hogyan tedd túl magad egy rosszul sikerült futáson?

Nem jött össze úgy, ahogy szeretted volna? Így lépj túl a csalódáson!

Vidd el anyut futni!

Arról már sokszor hallottam, hogy a szülő példát mutat a gyerekének és a jó példa ragadós alapon szülői hatásra elkezd a lurkó sportolni. De olyanról, hogy a szülő vesz példát a gyermekéről, s gyermeki hatásra kezd el futóversenyekre járni, na ez a ritkább.

A csontkovácsod szerint ezekkel kellene futóként felhagynod

Néha muszáj elmenni ahhoz az emberhez, aki megérti a fájdalmaid.

Nem tudok futni, mert... - ezek a leggyakoribb kifogások, ha valakinek nincs kedve futni

A kövektező négy mondat hangzik el legtöbbször azok szájából, akik valamiért nem akarnak futni.

Fizess elő az Instyle magazinra egy évre most 70%-os kedvezménnyel!
Borító
Előfizetés

Ne maradj le a legfrissebb hírekről

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig azonnal értesülj mindenről.

Szakértőink
Kérdezz szakértőinktől!

Mindegy, hogy edzéssel, táplálkozással, fogyással, futóruházattal, cipőkkel kapcsolatban vagy bizonytalan, a legprofibb szakemberek készen állnak, hogy megválaszolják a kérdéseidet, és segítsenek neked jobb futóvá és sportolóvá válni!

Frányó Eszter

táplálkozássporttáplálkozásétrenddiéta

A táplálkozásnak önmagában nincs teljesítményfokozó hatása, de ha nem megfelelően viszed be a tápanyagokat, azzal nagyban ronthatsz a teljesítményeden. Dietetikusként az a célom, hogy kihozzam belőled a maximumot, méghozzá olyan személyre szabott tanácsokkal és étrenddel, amiben nem hagyom figyelmen kívül azt sem, hogy mi a kedvenc ételed. Fordulj hozzám bizalommal.

Kérdezek tőle

Csanya

terepfutásfutás

Terepfutóként, versenyszervezőként és a Terepfutás.hu alapítójaként is ismerhettek. Sokak szerint egyszemélyes felelőse vagyok a versenyeimen rendszeresen ismétlődő esőnek, sárnak, kánikulának (ez természetesen alaptalan pletyka csupán). Másfél évtizedes terepfutó (és esőtáncos) múlttal várom kérdéseiteket. 

Kérdezek tőle

Gadányi Bálint

maratonmaratoni felkészülésfutás

Pécsen végeztem testnevelő-edző szakon. Gyerekkorom óta sportolok. Több sportágat is versenyszerűen űztem. A leghosszabb időt atlétaként töltöttem el. Magasúgróból lettem középtávfutó, majd a hosszabb utcai versenyek kezdtek el érdekelni. 2009-ben egy komoly betegségből való felépülés melléktermékeként a triatlonban kerestem a megújulást. Azóta 9x teljesítettem az ironman távot. Legjobb maratoni időm: 2:54, a legjobb ironman időeredményem pedig: 9:48. 

Kérdezek tőle

Janota Zoltán 'Johnny'

triatlonTRXspinningtáplálék-kiegészítők

A triatlon az életem fontos része több mint 26 éve. Ez idő alatt szerzett 13x ironman finisher-, 2x féltávú-, és 5x Somogy Megyei Duatlon Bajnoki címemmel rengeteg értékes tapasztalatot szereztem a fizikai és mentális felkészülésben. Kétdiplomás edzőként, Spinning- és TRX oktatóként segítem sok sportoló, vállalatvezető és átlagember minőségi sportolását, céljaik elérését itthon és külföldön. A BioTechUSA állóképességi szakértőjeként, cikkíróként és tesztelőjeként a táplálék-kiegészítők világában is igyekszem hatékony támogatást nyújtani mindenkinek.

Kérdezek tőle

Kis-Soós Zsanett

futásfutótechnikafutás várandósság alatt

Hazánk legrégebbi egyesületének, a Magyar Athletikai Club tagjaként, többszörös korosztályos magyar bajnokként, válogatottként és amerikai egyetemi sportösztöndijasként a versenysportban szereztem meg a legfontosabbat, ami az futáshoz szükséges lehet: a tapasztalatot. A legjobb félmaratoni időm: 1:17, és erre nagyon büszke vagyok. Az edzősködés, és az amatőr futókkal való foglalkozás alapjait már a Margitszigeti Atlétikai Club, illetve a NIKE Futóklub keretein belül sajátítottam el. Amikor kamaszkoromban elkezdtem futni, sokan egyszerűen nem értették, hogy miért ragadok nap mint nap futócipőt. Mára szerencsére változott a világ, sokszor ugyanezek az emberek keresnek fel, hogy segitsek nekik a fejlődésben, továbblépésben. Hihetetlenül jó érzés, hogy aktív részese lehetek annak a folyamatnak, amikor az "unalmas, monoton, értelmetlennek" tartott futás lassan-lassan trenddé, menővé, divatossá válik.

Kérdezek tőle

Lubics Szilvia

futásultrafutásmotiváció

Lubics Szilvia vagyok, 3 kamasz srác anyukája, fogorvos, ultrafutó. 7 éve indulok 200 km-nél hosszabb versenyeken, főleg aszfalton versenyzek. 3-szor nyertem Spartathlont, egyszer Milano- Sanremot, ami Európa leghosszabb futóversenye. Nyolc 24 órás versenyem közül, egy kivételével mindig 200 km fölött futottam. 6 és 12 órás futáson tartom az országos csúcsot. Bár a futás nagyon fontos az életemben, imádom a munkámat és a legbüszkébb a családomra vagyo

Kérdezek tőle

Lőrincz Olivér

ultrafutásterepfutásfutáskerékpár

Testnevelő és kerékpáros mesteredző vagyok. Az utóbbi bő 10 évben már a futásban mélyültem el igazán. Én magam is aktívan terepfutok, többek közt az utóbbi 10 évben megszakítás nélkül részt vettem az UTMB valamelyik versenyén. Edzői karrieremben az 5x megnyert Spartathlonra és a 24 órás világbajnoki címre vagyok a legbüszkébb.

Kérdezek tőle

MacPherson Éva

táplálkozásinzulinrezisztenciatermészetgyógyászatétrend

Egészség és táplálkozás terapeutaként az egészségmegőrzés természetes módjaiban és az IR életmódban szeretnék segíteni. Készen kapott tervek helyett gondolkozni tanítalak meg!

Kérdezek tőle

Markocsán Sándor

futásmaratonversenyzés

Többszörös magyar korosztályos, és mezei csapatbajnok futó voltam. Legjobb eredményeim: 5000: 14:05, 10000: 29:17. (van még 2:39-es maratonom is, ami csak azért is különös, mert 17 (!) évesen futottam). A Nike Futóklub edzője vagyok, de sok egyéni tanítványom is van a #sanyosztistallo égisze alatt.

Kérdezek tőle

Pulay Szilvi

személyi edzéscore edzéskiegészítő edzésaerobik

Tapasztalatból tudom, hogy a testmozgás nem csak a testet, de a lelket is felüdíti. Kezdetben 3-4 éven át az alakformáló aerobik edzések jelentették számomra a fő csapásirányt, jelenleg ezek mellett rendszeresen tartok köredzést, funkcionális tréninget. Szerintem fontos, hogy a havi edzésprogram kiszámítható, de változatos legyen. Fontosnak tartom a helyes táplálkozást, hiszen elengedhetetlen része az egészséges életmódnak, így szívesen adok tanácsot ebben a témában is.

 

Kérdezek tőle

Sipos Fanni

Futásfutómozgásfutótechnikakezdő futók

Teljesítménydiagnosztikai vizsgálatok mellett futók mozgását elemzem, amit Hamburgban volt lehetőségem elsajátítani. Így edzéstervek írása közben nem csak az élettani, hanem a biomechnaikai szempontokat megfigyelve igyekszem kihozni a futókból a maximumot. A Semmelweis Egyetem Testnevelési Karán végeztem humánkineziológia szakon, kedvenc területem a terhelés élettan volt, amiben az Ensport laborvezetőjeként van lehetőségem elmélyülni. Futás mellett nagyon szeretek utazni, így az utazás dátumát gyakran 1-1 futórendezvényhez, versenyhez igazítom.

Kérdezek tőle

Szántó Nelli

személyi edzéstriatlonfutásamatőr futás

Gyermekkorom óta a sport határozza meg az életem. 12 évig versenyeztem triatlon és országúti kerékpár sportágakban, majd az egyetemi évek beköszöntével felhagytam az élsporttal, de a mozgás szeretete továbbra is a mindennapjaim része maradt. A Testnevelési Egyetem testnevelő-úszó és triatlon-edző, illetve testnevelő-gyógytestnevelő szakain szereztem meg diplomáimat. Jelenleg személyi trénerként, azon belül főleg amatőr futók és triatlonosok edzőjeként tevékenykedem. Remélem, hogy a segítségemmel minél többen megtapasztalják az élményt, hogy milyen felelmelő érzés, amikor elérhetetlennek tűnő álmokat váltunk valóra önmagunk leküzdésével.

Kérdezek tőle

Szilágyi Tibi

futásterepfutásultrafutás

12 éve dolgozom futóedzőként. A Sportlabor mellett több mint hét évig voltam a tatai Nike Futóklub edzője, majd a Tatai Atlétikai Klubnál folytattam a munkámat. 2016-tól az Ensport színeiben segítem a futni vágyókat személyre szabott edzéstervekkel és tanácsokkal. A teljesítményfokozásnak mind az elméleti, gyakorlati és emberi összetevőit ugyanúgy fontosnak gondolom, így mindhármat szem előtt tartva próbálom futóimmal együtt, közösena legtöbbet kihozni belőlük. Számomra a sport sohasem lehet teher, csupán eszköz önmagunk megvalósításához, és saját korlátaink legyőzéséhez.

Kérdezek tőle

Vajda Zsuzsa

futásfutótechnika

Középiskolás korom óta szeretem a futást, komolyabban az egyetemi éveim alatt kezdtem el edzeni. A futás szakmai részével 2005 óta foglalkozom, edzőm, Dr. Török János hatására, aki kiváló szakember és nagyszerű pedagógus. A Brescia Maratonon elért 2 óra 44 perces eredményemre vagyok a legbüszkébb. A Margitszigeti Atlétikai Club és Nike Futóklub edzőjeként célom a lehető legtöbb emberrel megszerettetni ezt a sportot.

 

Kérdezek tőle

Fizess elő a Runner's World magazinra 35% kedvezménnyel!

Csak 2380 Ft