Lavaredo Ultra Trail

Tízedik alkalommal kerül megrendezésre a ma éjszaka startoló Lavaredo Ultra Trail. A hazai terepfutók között is népszerű futam 119 km hosszan kanyarog a Dolomitok sziklás, köves, igen technikás ösvényein. Ráadásként az indulóknak szűk 6000 méter szintemelkedéssel is meg kell birkózniuk.

Tízedik alkalommal kerül megrendezésre a ma éjszaka startoló Lavaredo Ultra Trail. A hazai terepfutók között is népszerű futam 119 km hosszan kanyarog a Dolomitok sziklás, köves, igen technikás ösvényein. Ráadásként az indulóknak szűk 6000 méter szintemelkedéssel is meg kell birkózniuk.

A Runner’s World fotósa, Szász Norbert 2010-ben futóként, 2014-ben pedig fotósként vett részt az eseményen. Mind a két nézőpontból adunk egy kis ízelítőt.

A helyszín Olaszország, Dolomitok, Auronzo di Cadore (korábbi rajthelyszín, a szerk.). A táv 90 km, ami alig több mint 2 maraton. Az útvonal kimondottan szintes, 5000 méter emelkedést tartalmaz, de a szervezők ugyanannyit tettek bele lefelé is. Ez az adat már csúnyábban hangzik. A rajt pontban éjfélkor van, sötétben. Erre az éjszakára futóktól zsúfolttá és zajossá vált a csendes kisváros. Innen startoltam én is, több honfitársammal együtt.

A rajt előtti napokban érlelődött a gondolat bennem, hogy talán mégse kellene, nincs itt az ideje. Sem fejben, sem testben nem állok készen (sérülés, munka, edzettlenség és fáradtság okán). Mindenesetre barátaimmal kibéreltünk egy lakóbuszt és lekocsikáztunk a Három Nővér lábához. Rajtszám felvétel, kicsi hangolódás, este rövid pihenő, aztán eldörrent a startpisztoly és mintegy 500 terepfutó nekivágott az éjszakának.

Az első 10 km-t a verseny napján átrajzolták, derékig érő hó (!) esett ugyanis a magaslatokban. A mezőny végéről indultam, olyan hatperces körüli tempóban futottam az első egy órát. Az út kisvártatva elkezdett emelkedni, 840 méterről indultunk és 17 km-nél már 2400 méter felett voltunk, több száz kígyózó futó lámpája és a telihold sugarai világították meg a Három Nővér 2999 méter magas sziklatömbjeit. Fantasztikus látvány volt.

Az emelkedő lejtővé változott, hosszú kilométereken keresztül gurultam. A gravitáció gyorsabban is vitt volna, de a terepviszonyok nem tették lehetővé a sötétben való tempós suhanást. Rengeteg kő, éles kanyarok, helyenként nagyobb sziklák adhattak volna okot egy komolyabb esésre.

Négy óra körül már vártam a pirkadatot. Közel 30 kilométer után, a napfelkeltével egy időben jött az első holtpont. Elment az erőm, nehezültek a lábaim és elálmosodtam. Egy csokitól és egy géltől valamelyest visszatért rendeződtem. 2000 méter körüli magasságban hullámvasutaztunk az emelkedőn tempós gyaloglással, a lejtőn és a sík részeken kocogással. De a fáradtság nem múlt el, s úgy döntöttem, hogy a 42-es ponton hosszabb pihenőt tartok.

Reggel 7-re értem a frissítőállomásra, ahol komótosan megreggeliztem, majd merengtem magam elé, miközben mérlegeltem a lehetőségeimet. Közel sem voltam jó állapotban, álmos és fáradt voltam, aludni akartam. A szomszédos ház kertjében láttam egy kiterített fóliát, felvettem az esőkabátomat és lefeküdtem rá pihenni.

Az első alvási periódus egy magyar sporttársam ébresztőjéig tartott, megkérdezte jól vagyok-e, igen - mondtam, csak alszom. Ugye, mi sem természetesebb ennél egy versenyen. Aztán visszaaludtam. Kis idő elteltével felkeltem, és mintha csak kicseréltek volna, ettem pár falatot, ittam egy energiaitalt és „rohantam” tovább.

8:15-kor frissen és jól lakottan veselkedtem neki ismét a távnak. Egy új nap kezdődött el. Megint jött egy combos emelkedő, amelyen hihetetlenül lassan lehetett haladni. Az órám szerint 30 perc körüli volt egy kilométer. Elképesztő tempó, tiszta erő- és türelemjáték.

Nem sokkal később ismét 2000 méter felett jártunk, valami gyönyörű környezetben. Ahogy körbenéztem, hatalmas sziklatömbök, több tízméteres vízesések, és valami felemelő nyugalmat sugárzó természetes közeg fogadott.

A ponton teletöltött 2 literes tartályomból már elfogyott a folyadék, így egy hegyi patakban töltöttem fel friss hideg vízzel. Tízen sok órája voltam már úton és szörnyen lassan teltek a kilométerek. Nyűgös voltam és bosszús, harci vágy és teljesítési kényszer nélkül. Ez egy nomád verseny a természet belsejében, távol a civilizációtól. Kiszállási pont nem volt, így menni kellett, nem volt más lehetőség.

A terep tovább durvult, hatalmas kövek, több kilométeres patakmeder, dózer út, majd megint egy komolyabb emelkedő. Sokan gondolják azt, hogy felfelé nehéz menni, de az idő múlásával lefelé sokkal fájdalmasabbá válik a haladás. Minden lépés egyre csak feszíti a combot, eszi az energiát. Innentől már a lejtők is csak egy picivel gyorsabbak, 9-13 perc egy km. Ennyi, ami még komfortos és biztonságos.

Nem vágytam babérokra, csak be akartam fejezni ezt a napot. Az egyik dózer úton majdnem ráléptem egy kígyóra, majd pedig három bocival kellett szinte közelharcot vívnom, hogy elférjek mellettük. Szerencsére a Nap sokáig fent volt és a véget nem érő, utolsó 16 km-es szakasz végső felvonását követően, napnyugta előtt beértem. A célban leginkább a sajgó talpaimmal és a hidegrázással voltam elfoglalva, nem éltem meg a finish boldog pillanatait. 20 óra 20 percet töltöttem ezen az egyébként fantasztikusan szép pályán. Igazi kihívás, kiváló lehetőség hogy a határainkat feszegessük és megismerjük.

A verseny facebook oldalán folyamtosan friss hírek találhatóak az eseményről.

A verseny honlapja ide kattintva megtekinthető.

Wermescher Ildikó, a kiváló magyar terepultrafutó, 5-ik nőként ért célba 2014-ben
Wermescher Ildikó, a kiváló magyar terepultrafutó, 5-ik nőként ért célba 2014-ben
Kép
Kép
Kép
Kép
Kép
Kép
Az amerikai Rory Bosio az első nő volt a 2014-es LUT-on, idén ismét rajthoz áll
Az amerikai Rory Bosio az első nő volt a 2014-es LUT-on, idén ismét rajthoz áll
Kép
Kép
Kép
Kép
Az ember, akit egy ország utál

Főszerkesztőnk, Máté is posztolt a kínos esetről, amikor egy amerikai újságíró csalt a félmaratonon és a netre feltölött fotójával bukott le, most pedig kicsit bővebben fejti ki az esetről a véleményét:

Érdemes fülhallgatót használnotok terepfutáshoz? Ha igen, milyet?

A terepfutás egyik előnye, hogy csodálatos helyeket fedezhettek fel és gyönyörködhettek a természet látnivalóiban. Szakértőnk, Csanya most arra a kérdésre válaszol, hogy érdemes-e zenét hallgatni közben.

Holnap ébresztő…mondjuk Csanyával?

Csanya, a Runner’s World versenyszervező terepfutója szintén reggeli futó. Azt mondja, még nem hagyott ki futást csak pusztán azért, mert korán reggel van. Veled mi a helyzet? Holnap fél 6-kor csörög a vekker?

Fit.Love.Réka a Runner's World Run maratonra készül: Ne csak fuss, erősíts is!

Sok futó csak magára a futásra koncentrál, nem végez mellette keresztedzéseket.

Ébredj korán, fuss, hogy jól kezdődjön a napod!

Tiricz Irén vérbeli hajnali futó. Három kicsi gyermek anyukájaként pontosan tudja, hogy mit jelent hajnalban kelni, hogy a futóedzést letudva kezdje a napot. Próbáld ki te is, csupán 30 nap erejéig!

Ajándék apának: 1 éves előfizetés 30% kedvezménnyel
Borító
Előfizetés

Ne maradj le a legfrissebb hírekről

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig azonnal értesülj mindenről.

Szakértőink
Kérdezz szakértőinktől!

Mindegy, hogy edzéssel, táplálkozással, fogyással, futóruházattal, cipőkkel kapcsolatban vagy bizonytalan, a legprofibb szakemberek készen állnak, hogy megválaszolják a kérdéseidet, és segítsenek neked jobb futóvá és sportolóvá válni!

Csanya

terepfutásfutás

Terepfutóként, versenyszervezőként és a Terepfutás.hu alapítójaként is ismerhettek. Sokak szerint egyszemélyes felelőse vagyok a versenyeimen rendszeresen ismétlődő esőnek, sárnak, kánikulának (ez természetesen alaptalan pletyka csupán). Másfél évtizedes terepfutó (és esőtáncos) múlttal várom kérdéseiteket. 

Kérdezek tőle

Gadányi Bálint

maratonmaratoni felkészülésfutás

Pécsen végeztem testnevelő-edző szakon. Gyerekkorom óta sportolok. Több sportágat is versenyszerűen űztem. A leghosszabb időt atlétaként töltöttem el. Magasúgróból lettem középtávfutó, majd a hosszabb utcai versenyek kezdtek el érdekelni. 2009-ben egy komoly betegségből való felépülés melléktermékeként a triatlonban kerestem a megújulást. Azóta 9x teljesítettem az ironman távot. Legjobb maratoni időm: 2:54, a legjobb ironman időeredményem pedig: 9:48. 

Kérdezek tőle

Gergely Noémi

dietetikasportdietetikasporttáplálkozástáplálkozás

Az állóképességi sportot űzők táplálkozása egy igazán izgalmas terület és csak nagy felelősséggel lehet végezni, mert ezek a Te sikeredet szolgálják. Célom, hogy együtt Veled elérjük mindazokat a célokat, amiket kitűztél magadnak!

Kérdezek tőle

Janota Zoltán 'Johnny'

triatlonTRXspinningtáplálék-kiegészítők

A triatlon az életem fontos része több mint 26 éve. Ez idő alatt szerzett 13x ironman finisher-, 2x féltávú-, és 5x Somogy Megyei Duatlon Bajnoki címemmel rengeteg értékes tapasztalatot szereztem a fizikai és mentális felkészülésben. Kétdiplomás edzőként, Spinning- és TRX oktatóként segítem sok sportoló, vállalatvezető és átlagember minőségi sportolását, céljaik elérését itthon és külföldön. A BioTechUSA állóképességi szakértőjeként, cikkíróként és tesztelőjeként a táplálék-kiegészítők világában is igyekszem hatékony támogatást nyújtani mindenkinek.

Kérdezek tőle

Kis-Soós Zsanett

futásfutótechnikafutás várandósság alatt

Hazánk legrégebbi egyesületének, a Magyar Athletikai Club tagjaként, többszörös korosztályos magyar bajnokként, válogatottként és amerikai egyetemi sportösztöndijasként a versenysportban szereztem meg a legfontosabbat, ami az futáshoz szükséges lehet: a tapasztalatot. A legjobb félmaratoni időm: 1:17, és erre nagyon büszke vagyok. Az edzősködés, és az amatőr futókkal való foglalkozás alapjait már a Margitszigeti Atlétikai Club, illetve a NIKE Futóklub keretein belül sajátítottam el. Amikor kamaszkoromban elkezdtem futni, sokan egyszerűen nem értették, hogy miért ragadok nap mint nap futócipőt. Mára szerencsére változott a világ, sokszor ugyanezek az emberek keresnek fel, hogy segitsek nekik a fejlődésben, továbblépésben. Hihetetlenül jó érzés, hogy aktív részese lehetek annak a folyamatnak, amikor az "unalmas, monoton, értelmetlennek" tartott futás lassan-lassan trenddé, menővé, divatossá válik.

Kérdezek tőle

Lubics Szilvia

futásultrafutásmotiváció

Lubics Szilvia vagyok, 3 kamasz srác anyukája, fogorvos, ultrafutó. 7 éve indulok 200 km-nél hosszabb versenyeken, főleg aszfalton versenyzek. 3-szor nyertem Spartathlont, egyszer Milano- Sanremot, ami Európa leghosszabb futóversenye. Nyolc 24 órás versenyem közül, egy kivételével mindig 200 km fölött futottam. 6 és 12 órás futáson tartom az országos csúcsot. Bár a futás nagyon fontos az életemben, imádom a munkámat és a legbüszkébb a családomra vagyo

Kérdezek tőle

Lőrincz Olivér

ultrafutásterepfutásfutáskerékpár

Testnevelő és kerékpáros mesteredző vagyok. Az utóbbi bő 10 évben már a futásban mélyültem el igazán. Én magam is aktívan terepfutok, többek közt az utóbbi 10 évben megszakítás nélkül részt vettem az UTMB valamelyik versenyén. Edzői karrieremben az 5x megnyert Spartathlonra és a 24 órás világbajnoki címre vagyok a legbüszkébb.

Kérdezek tőle

MacPherson Éva

táplálkozásinzulinrezisztenciatermészetgyógyászatétrend

Egészség és táplálkozás terapeutaként az egészségmegőrzés természetes módjaiban és az IR életmódban szeretnék segíteni. Készen kapott tervek helyett gondolkozni tanítalak meg!

Kérdezek tőle

Markocsán Sándor

futásmaratonversenyzés

Többszörös magyar korosztályos, és mezei csapatbajnok futó voltam. Legjobb eredményeim: 5000: 14:05, 10000: 29:17. (van még 2:39-es maratonom is, ami csak azért is különös, mert 17 (!) évesen futottam). A Nike Futóklub edzője vagyok, de sok egyéni tanítványom is van a #sanyosztistallo égisze alatt.

Kérdezek tőle

Pulay Szilvi

személyi edzéscore edzéskiegészítő edzésaerobik

Tapasztalatból tudom, hogy a testmozgás nem csak a testet, de a lelket is felüdíti. Kezdetben 3-4 éven át az alakformáló aerobik edzések jelentették számomra a fő csapásirányt, jelenleg ezek mellett rendszeresen tartok köredzést, funkcionális tréninget. Szerintem fontos, hogy a havi edzésprogram kiszámítható, de változatos legyen. Fontosnak tartom a helyes táplálkozást, hiszen elengedhetetlen része az egészséges életmódnak, így szívesen adok tanácsot ebben a témában is.

 

Kérdezek tőle

Sipos Fanni

Futásfutómozgásfutótechnikakezdő futók

Teljesítménydiagnosztikai vizsgálatok mellett futók mozgását elemzem, amit Hamburgban volt lehetőségem elsajátítani. Így edzéstervek írása közben nem csak az élettani, hanem a biomechnaikai szempontokat megfigyelve igyekszem kihozni a futókból a maximumot. A Semmelweis Egyetem Testnevelési Karán végeztem humánkineziológia szakon, kedvenc területem a terhelés élettan volt, amiben az Ensport laborvezetőjeként van lehetőségem elmélyülni. Futás mellett nagyon szeretek utazni, így az utazás dátumát gyakran 1-1 futórendezvényhez, versenyhez igazítom.

Kérdezek tőle

Szántó Nelli

személyi edzéstriatlonfutásamatőr futás

Gyermekkorom óta a sport határozza meg az életem. 12 évig versenyeztem triatlon és országúti kerékpár sportágakban, majd az egyetemi évek beköszöntével felhagytam az élsporttal, de a mozgás szeretete továbbra is a mindennapjaim része maradt. A Testnevelési Egyetem testnevelő-úszó és triatlon-edző, illetve testnevelő-gyógytestnevelő szakain szereztem meg diplomáimat. Jelenleg személyi trénerként, azon belül főleg amatőr futók és triatlonosok edzőjeként tevékenykedem. Remélem, hogy a segítségemmel minél többen megtapasztalják az élményt, hogy milyen felelmelő érzés, amikor elérhetetlennek tűnő álmokat váltunk valóra önmagunk leküzdésével.

Kérdezek tőle

Szilágyi Tibi

futásterepfutásultrafutás

12 éve dolgozom futóedzőként. A Sportlabor mellett több mint hét évig voltam a tatai Nike Futóklub edzője, majd a Tatai Atlétikai Klubnál folytattam a munkámat. 2016-tól az Ensport színeiben segítem a futni vágyókat személyre szabott edzéstervekkel és tanácsokkal. A teljesítményfokozásnak mind az elméleti, gyakorlati és emberi összetevőit ugyanúgy fontosnak gondolom, így mindhármat szem előtt tartva próbálom futóimmal együtt, közösena legtöbbet kihozni belőlük. Számomra a sport sohasem lehet teher, csupán eszköz önmagunk megvalósításához, és saját korlátaink legyőzéséhez.

Kérdezek tőle

Vajda Zsuzsa

futásfutótechnika

Középiskolás korom óta szeretem a futást, komolyabban az egyetemi éveim alatt kezdtem el edzeni. A futás szakmai részével 2005 óta foglalkozom, edzőm, Dr. Török János hatására, aki kiváló szakember és nagyszerű pedagógus. A Brescia Maratonon elért 2 óra 44 perces eredményemre vagyok a legbüszkébb. A Margitszigeti Atlétikai Club és Nike Futóklub edzőjeként célom a lehető legtöbb emberrel megszerettetni ezt a sportot.

 

Kérdezek tőle

Fizess elő 35%-os kedvezménnyel! Most 4 lapszám 3580 Ft helyett csak 2380 Ft-ért lehet a tiéd!

Csak 2380 Ft