Lavaredo Ultra Trail

Tízedik alkalommal kerül megrendezésre a ma éjszaka startoló Lavaredo Ultra Trail. A hazai terepfutók között is népszerű futam 119 km hosszan kanyarog a Dolomitok sziklás, köves, igen technikás ösvényein. Ráadásként az indulóknak szűk 6000 méter szintemelkedéssel is meg kell birkózniuk.

Tízedik alkalommal kerül megrendezésre a ma éjszaka startoló Lavaredo Ultra Trail. A hazai terepfutók között is népszerű futam 119 km hosszan kanyarog a Dolomitok sziklás, köves, igen technikás ösvényein. Ráadásként az indulóknak szűk 6000 méter szintemelkedéssel is meg kell birkózniuk.

A Runner’s World fotósa, Szász Norbert 2010-ben futóként, 2014-ben pedig fotósként vett részt az eseményen. Mind a két nézőpontból adunk egy kis ízelítőt.

A helyszín Olaszország, Dolomitok, Auronzo di Cadore (korábbi rajthelyszín, a szerk.). A táv 90 km, ami alig több mint 2 maraton. Az útvonal kimondottan szintes, 5000 méter emelkedést tartalmaz, de a szervezők ugyanannyit tettek bele lefelé is. Ez az adat már csúnyábban hangzik. A rajt pontban éjfélkor van, sötétben. Erre az éjszakára futóktól zsúfolttá és zajossá vált a csendes kisváros. Innen startoltam én is, több honfitársammal együtt.

A rajt előtti napokban érlelődött a gondolat bennem, hogy talán mégse kellene, nincs itt az ideje. Sem fejben, sem testben nem állok készen (sérülés, munka, edzettlenség és fáradtság okán). Mindenesetre barátaimmal kibéreltünk egy lakóbuszt és lekocsikáztunk a Három Nővér lábához. Rajtszám felvétel, kicsi hangolódás, este rövid pihenő, aztán eldörrent a startpisztoly és mintegy 500 terepfutó nekivágott az éjszakának.

Az első 10 km-t a verseny napján átrajzolták, derékig érő hó (!) esett ugyanis a magaslatokban. A mezőny végéről indultam, olyan hatperces körüli tempóban futottam az első egy órát. Az út kisvártatva elkezdett emelkedni, 840 méterről indultunk és 17 km-nél már 2400 méter felett voltunk, több száz kígyózó futó lámpája és a telihold sugarai világították meg a Három Nővér 2999 méter magas sziklatömbjeit. Fantasztikus látvány volt.

Az emelkedő lejtővé változott, hosszú kilométereken keresztül gurultam. A gravitáció gyorsabban is vitt volna, de a terepviszonyok nem tették lehetővé a sötétben való tempós suhanást. Rengeteg kő, éles kanyarok, helyenként nagyobb sziklák adhattak volna okot egy komolyabb esésre.

Négy óra körül már vártam a pirkadatot. Közel 30 kilométer után, a napfelkeltével egy időben jött az első holtpont. Elment az erőm, nehezültek a lábaim és elálmosodtam. Egy csokitól és egy géltől valamelyest visszatért rendeződtem. 2000 méter körüli magasságban hullámvasutaztunk az emelkedőn tempós gyaloglással, a lejtőn és a sík részeken kocogással. De a fáradtság nem múlt el, s úgy döntöttem, hogy a 42-es ponton hosszabb pihenőt tartok.

Reggel 7-re értem a frissítőállomásra, ahol komótosan megreggeliztem, majd merengtem magam elé, miközben mérlegeltem a lehetőségeimet. Közel sem voltam jó állapotban, álmos és fáradt voltam, aludni akartam. A szomszédos ház kertjében láttam egy kiterített fóliát, felvettem az esőkabátomat és lefeküdtem rá pihenni.

Az első alvási periódus egy magyar sporttársam ébresztőjéig tartott, megkérdezte jól vagyok-e, igen - mondtam, csak alszom. Ugye, mi sem természetesebb ennél egy versenyen. Aztán visszaaludtam. Kis idő elteltével felkeltem, és mintha csak kicseréltek volna, ettem pár falatot, ittam egy energiaitalt és „rohantam” tovább.

8:15-kor frissen és jól lakottan veselkedtem neki ismét a távnak. Egy új nap kezdődött el. Megint jött egy combos emelkedő, amelyen hihetetlenül lassan lehetett haladni. Az órám szerint 30 perc körüli volt egy kilométer. Elképesztő tempó, tiszta erő- és türelemjáték.

Nem sokkal később ismét 2000 méter felett jártunk, valami gyönyörű környezetben. Ahogy körbenéztem, hatalmas sziklatömbök, több tízméteres vízesések, és valami felemelő nyugalmat sugárzó természetes közeg fogadott.

A ponton teletöltött 2 literes tartályomból már elfogyott a folyadék, így egy hegyi patakban töltöttem fel friss hideg vízzel. Tízen sok órája voltam már úton és szörnyen lassan teltek a kilométerek. Nyűgös voltam és bosszús, harci vágy és teljesítési kényszer nélkül. Ez egy nomád verseny a természet belsejében, távol a civilizációtól. Kiszállási pont nem volt, így menni kellett, nem volt más lehetőség.

A terep tovább durvult, hatalmas kövek, több kilométeres patakmeder, dózer út, majd megint egy komolyabb emelkedő. Sokan gondolják azt, hogy felfelé nehéz menni, de az idő múlásával lefelé sokkal fájdalmasabbá válik a haladás. Minden lépés egyre csak feszíti a combot, eszi az energiát. Innentől már a lejtők is csak egy picivel gyorsabbak, 9-13 perc egy km. Ennyi, ami még komfortos és biztonságos.

Nem vágytam babérokra, csak be akartam fejezni ezt a napot. Az egyik dózer úton majdnem ráléptem egy kígyóra, majd pedig három bocival kellett szinte közelharcot vívnom, hogy elférjek mellettük. Szerencsére a Nap sokáig fent volt és a véget nem érő, utolsó 16 km-es szakasz végső felvonását követően, napnyugta előtt beértem. A célban leginkább a sajgó talpaimmal és a hidegrázással voltam elfoglalva, nem éltem meg a finish boldog pillanatait. 20 óra 20 percet töltöttem ezen az egyébként fantasztikusan szép pályán. Igazi kihívás, kiváló lehetőség hogy a határainkat feszegessük és megismerjük.

A verseny facebook oldalán folyamtosan friss hírek találhatóak az eseményről.

A verseny honlapja ide kattintva megtekinthető.

Wermescher Ildikó, a kiváló magyar terepultrafutó, 5-ik nőként ért célba 2014-ben
Wermescher Ildikó, a kiváló magyar terepultrafutó, 5-ik nőként ért célba 2014-ben
Kép
Kép
Kép
Kép
Kép
Kép
Az amerikai Rory Bosio az első nő volt a 2014-es LUT-on, idén ismét rajthoz áll
Az amerikai Rory Bosio az első nő volt a 2014-es LUT-on, idén ismét rajthoz áll
Kép
Kép
Kép
Kép
A 4 legegyszerűbb superfood, ami szuperegészségesen tart

Nem csak a matcha, a maca, a chia mag és a quinoa szuperkaja. Hanem pár könnyen fellelhető alapélelmiszer is!

Ezért kerüld a hosszú, forró fürdőket télen

Egy hasznos tanács a téli időszakra: ints búcsút a száraz bőrtől és hajtól, ha szép akarsz lenni karácsonyra.

3 táplálkozási szabály, amit nyugodtan megszeghetsz az ünnepek alatt

Ha egész évben odafigyeltél arra, mit eszel, karácsonykor nyugodtan lazíts egy kicsit, hogy kiélvezd az ünnep minden részét.

5 ok, amiért fájhat a mellkasod futás közben

Több dolog is okozhat mellkasi fájdalmat, nem kell egyből a legrosszabbra gondolni. Bár a tünetek ijesztőek, gyakran elég banális dolgok állhatnak a háttérben.

3 hack, amitől minden futás sokkal, de sokkal kényelmesebb lesz

Olyan apróságokról van szó, amik elsőre semmiségnek tűnnek, ám ha kipróbálod, sokkal komfortosabbak lesznek az edzéseid!

Előfizetés

Ne maradj le a legfrissebb hírekről

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig azonnal értesülj mindenről.

Fizess elő 35%-os kedvezménnyel! Most 4 lapszám 3580 Ft helyett csak 2380 Ft-ért lehet a tiéd!

Csak 2380 Ft