Borítókép: Keresztedzésről szubjektíven

Keresztedzésről szubjektíven

A keresztedzésről, mint a futást kiegészítő egyéb sportokról (úszás, bringázás, TRX, stb.) – amelyek elsősorban az erőnlétet fejlesztik, és a regenerációt szolgálják – már számtalanszor írtunk itt is. S hogy mire jó még a keresztedzés…

Erre egészen pontosan 4 nappal ezelőtt jöttem rá, amikor a Mortirolo hágóra bicikliztem: "ha meg sem próbálod, nem is sikerülhet" szólt a magasröptű, egyben közhelyes bölcselkedésem.

Már-már éves kötött nyári programom a pár napos gyalog- vagy bringatúra az Alpok vagy a Pireneusok lankáin. Idén 3 teljes nap és egy pár órás bemelegítő emelkedőre jutott idő.

A választott helyszín az észak olasz kisváros, Bormio. Innen 3 szuper (nem túl hosszú, de annál izgalmasabb) kört tervezett 4 fős csapatunk (Ákos, Tapír, Gábor és én).

Részemről két dolog hiányzott: az erőnlét és a felkészültség. Az utóbbi hetekben sem futni, sem bringázni nem nagyon volt időm, így maradt a vakmerő próbatétel.

A bemelegítő nap

0. bemelegítő nap

Érkezés után gyors, 30 km-es átmozgatás egy közeli tóhoz. 800 méter emelkedés és egy elképesztően látványos szerpentin. Átmozgatásnak azért erős volt és nagyjából ki is rajzolódott az erőnléti állapotunk. Én voltam a leggyengébb. :-)

1. nap Bormio – Umbrail pass – Stelvio pass – Bormio

Az első mászás még relatíve könnyen ment, aztán a második mászásnál jöttek a gondok. A Stelvio, majd a 2000 méteres emelkedés, nemcsak fejben, hanem mentálisan is felőrölt, de optimista voltam, hogy a következő nap könnyű lesz, addigra kipihenem a sokkot és a fáradtságot. Tévedtem...

Az Umbrailre vezető úton
Még 44 kanyar a Stelvioig
Élvezeti faktor kimaxolva
Stelvio és mögöttünk az út
Lejtmenet

2. nap Bormio – Forcola pass - Foscago pass - Livigno – Bormio

Valahogy az első fékem ráfogott a kerékre és ezt csak az emelkedő 2/3-ánál vettem észre. Addigra viszont teljesen szétcsúsztam. A pihenő nap drámaira sikeredett. Ismét zártam a sort, sokat vártak rám a többiek. Estére annyira kimerültem, hogy a szálloda lépcsőjén alig bírtam felmenni. És akkor jött a rettegett Mortirolo, majd zárásként a Gavia hágója.

3. nap Bormio – Mortirolo – Gavia Pass – Bormio

Reggel lejátszódott a fejháború: menni kéne, de nem fogom bírni, ha nem fogom bírni, hogy jutok vissza. Tele voltam kétségekkel, hit nélküliséggel, még egy futócipőt is becsomagoltam egy kis hátizsákszerűbe. Ha nem bírok feltekerni az olykor 16-%-os emelkedőrészeken, akkor tolom a bringám. Ákos csóválta a fejét, ahogy raktam el a cipőm: "te hülye vagy" – mondta. De mentem. Nyomtam és nem kellett belegyalogolni, tolni a bringát. Aztán jöttek a gondolatok, a hit, visszatért az önbizalmam.

Nem volt meg a belső egyensúlyom, többet vállaltam, mint, ami racionális lett volna, de valahogy a büszkeséghez mélyről kell indulni, hogy igazán értékeljük.

Igaz sokat pihentem a tekerés közben, párszor meg kellett állnom. Aztán a Gavia előtt egy komolyabb töltekezés következett és az utolsó feladat jött. És közben leszakadt az ég. Ott voltam 2200 méter magasan, a semmi közepén és tudtam, hogy csak előre, felfelé juthatok át. Kis időre behúzódtam egy bivak házba, volt ott már pár bringás rajtam kívül. És sikerült, feljutottam. Már csak a szakadó jégesőben kellett épségben visszaérnem a szállásra. Megcsináltam.

Mortirolo beszálló
Gavia beszálló
Az idő ezúttal nem volt kegyes
A Gavia felé (2650 m)
Zápor után

Mi köze ennek a sztorinak a futáshoz?

Már korábban megtanított az ilyen emelkedők teljesítése valamire:

  • Olyan mentális fókuszt igényel, hogy minden másodpercben nyomni kell. Ha nem nyomom eldőlök. Nem lehet 1 percre sem kihagyni. Míg a futásnál, például egy félmaratonnál, belepihenünk egy lassabb tempóval, a bringánál hegynek felfele nincs kihagyás.
  • Hosszú távú próbatétel. 2-3 óra is lehet. Kiváló mentális tréning egy maratoni felkészüléshez.
  • Látható, elérhető a cél: egyszer úgy is felérek, csak ki kell bírni.

A jó csapat, a fantasztikus helyszín, a folyamatos fókusz olyannyira feltölt, hogy jó ideig ezekből az élményekből merítek erőt a hétköznapokban.

Akinek a Kékes Csúcsfutás vagy a Skyrun Dunakanyar már gyenge, az elmehet az ikonikus Stelvio hágóra futni jövőre. Páratlan lehetőség, a verseny weboldala itt található.

Ha nem próbálod meg, nem is sikerülhet!