futás

Bevezetés a szakzsargonba - Futószótár nem csak kezdőknek

Forrás: Getty Images
Simonyi Balázs vezetett be minket a terminus technicusok sűrű erdejébe.

Van olyan, hogy egy állítás köszönőviszonyban sincs a realitással. Vagy ahogy a fájdalmasan és csodálatosan hosszú szépirodalmi mondatok magyar mestere, Krasznahorkai László mondta egyszer tőle szokatlan tömörséggel: „Nem vagyunk fölkészülve a valóságra.”

Akad pár terminus technicus, melyek a futószlengben nyilvánvaló gellert kapnak. Van bennük irónia, hiúság, nagy adag önsajnálat, mentegetőzés és púder. Habosítás és elkenés, felmagasztalás és bizalmaskodó jófejség. Az olyan kifejezéseknek, melyekkel a jól értesült szakik dobálóznak – mint például a drop, a vitálkapacitás, a pliometria meg a barometrikus mérés –, nagy szakirodalma van. Annál kevésbé a klasszikus csúsztatós, bennfenteskedő futó-futó interakcióknak. Alapfok, első lecke.

babatáv = én annyira ultrás vagyok, hogy az adott versenyen kínált távokból minden más, ami nem a leghosszabb, az egy piti táv

egy kis emelkedő = rohadtul meredek; de ha sztorizol, jobb szerénykedni

technikás pálya = hitvány, szemét, ócska, dög nehéz útvonal (a verseny alatt sokszor csúszik a szervező emlegetett anyukája)

innen már csak lejtő = kivéve azt a 3-4 kisebb dombot, amik inkább hegyek

„a verseny útvonala nagy részben szilárd burkolat (beton, aszfalt), a többi murva, kikopott föld, gyep” (részlet egy versenykiírásból) = ki erre a versenyre benevezel, hagyj fel minden reménnyel

maratoni (mint jelző) = hosszú, hősies kvalitásokat kívánó valami; már minden látvány, élmény, és a maraton szóval is így élnek vissza. Ám mivel a maraton is egy sosemvolt legenda, ókori PR-termék, így egy visszaéléssel visszaélni tán nem bűn

jó volt = (jó) saras / esős / szívatós

a párom támogat = max elviseli, de inkább a töke tele van azzal, hogy mindennap több órát edzek, és minden második hétvégén versenyre megyek

futóözvegy = akinek a párját „elragadta” a futás; hosszútávfutóknál a válások, működésképtelen párkapcsolatok aránya magas. Vagy máshogyan nézve: a válóokok között előkelő helyen szerepel a futás – kinek ok, kinek okozat

visszafogottan futottam = szégyenteljesen lassan; a futó azt hazudja magának és másoknak, hogy ez tudatos megfontolás volt

rápihentem = nem edzettem semmit előtte, és lelkiismeret-furdalásomat felvágással palástolom

nem vagyok százas = előre exkuzálom magam, hogy szégyenteljes, hozzám méltatlan idővel fogom zárni ezt a mai versenyt

csak átmozgató futásra jöttem = ürügy arra, hogy csak lassan akarok futni és keveset

konzervatív kezdés = nem az, hogy nem akartam megszakadni, hanem ennyit tudtam, lassú vagyok

bemelegítő futás = az első kétszáz méter kicsit lassabb, a további negyvenkétezer pedig csúcsmaxon, már ha egyáltalán

benéztem 4 perc alá = majd’ meghaltam; túlvállaltam magam a négyperces kilométerekkel

elfutottam az elejét = az elején még ment a tervezett tempó, aztán persze nem