Hogyan ismerkedjünk vadidegenekkel?

Legutóbb egy haverjánál bulizott a fiam és én nyertem meg a lehetőséget, hogy este érte menjek. Nem ismertem a srác szüleit, nem tudtam, mivel foglalkoznak, hogyan élnek, mit szeretnek. Mégis, ahogy beléptem az ajtón, rögtön otthon éreztem magam. Nem kellett sokáig gondolkoznom, mivel indítsam a beszélgetést, hiszen már a bejárati ajtóban szembetaláltam magam egy női és egy férfi futócipővel. Innentől felgyorsultak az események: igen, ők is futnak. Igen, ez a hobbijuk. Igen, szeretnének több időt szánni rá, de azért mindig megoldják, hogy a gyerekek mellett beleférjen valahogy az idejükbe.

Ami számomra talán ennél is fontosabb volt: az ő gyerekeik látják, hogy a szüleik mire szánják a kevés szabadidejüket. Ha húsz év múlva a sportról kérdezik őket, nem csak azt mondják majd el, ki a kedvenc focistájuk, pólósuk, vagy deszkásuk, hanem arról is beszélnek majd, hogy milyen a sport szerepe az életükben. Biztos vagyok abban, hogy számukra az élet fontos része lesz a mozgás, hiszen már a szüleiktől is ezt látták.