6 dolog, amiben a futás enyhén szólva megváltoztatta az életemet

1) Hihetetlenül büszkévé tesz, és önbizalmat ad az, hogy futok. Hogy előfordul, hogy elindulok a városba, és egy félmaraton múlva hazamegyek. Mindegy, hogy éppen milyen idővel, és közben megálltam-e: olyan dolgot tettem meg, ami másoknak egy világrengetően óriási tettnek tűnik. Ezt soha, senki nem veheti el tőlem, még akkor sem, ha egyszer csak valamiért már nem akarok vagy tudok majd futni többet.

2) Való igaz, hogy a beszédtémáim nagy részét a futás teszi ki: melyik testrészem fáj éppen, milyen cipőt készülök venni, és hogy sikerült a legutóbbi verseny. Erről két dolgot érdemes megjegyezni: ha futókkal kerülök össze, akkor soha nem fogyunk ki a beszédtémákból, és a kínos csend szele sem csap meg minket. Ha viszont nem futókkal, őket nagyon idegesíti a dolog, és gyakran felteszik a kérdést: „Te csak a futásról tudsz beszélni?”

3) Az utazásokat már csakis a köré szervezem, hogy éppen valamilyen verseny lesz-e, vagy készülök-e valamire, vagy éppen ott a helyszínen rendeznek-e valami jó kis futást. Mivel a pasim nem futó, ezért ez nem mindig egyszerű, de szerencsére alig vétóz meg valamit ezekből!

4) Rengeteg, nem is tudom összeszedni hány új barátot, havert, ismerőst szereztem a futás által! Ilyen támogató közösséget ritkán találni, mindeki meghallgatja a másikat, még akkor is, ha teljesen más edzettségi szinten állnak. Szurkolunk egymásnak, biztatjuk a másikat, és folyamatosan tippekkel látjuk el azokat, akiknek szüksége van rá. Mérhetetlen hálás vagyok, hogy ezeket az embereket megismerhettem!

5) Szinte mindig fáj valamim. Oké, most éppen annyira nem, de ha akarnám, meg tudnám erőltetni magamat, és találnék egy pontot. Biztosan van otthon több krémem ízületi problémákra, és mindig kíváncsian hallgatom mások tapasztalatait ezzel kapcsolatban.

6) Vannak napok, amikor nemhogy bűntudat nélkül, de egyenesen kötelezően kell ennem tésztát, pizzát vagy más szénhidrátokat… ez pedig fantasztikus!