30K pipa, jöhet a maraton…

Tegnap végre lefuthattam azt a távot, amire az elmúlt tíz hétben készültem, és nagyon boldog vagyok ettől. Olyan, mintha két perc lett volna az ez az időszak, elég gyorsan vége lett.

Az első 21km nagyon jól ment, szép, egyenletes tempóban mentem, 5:40-nel, és jól is éreztem magam. Ez talán látszik is az arcunkon ezen a képen:

Fit.Love.Rékával futottam, aki mindig követte a megosztott edzésterveket, így adta magát a dolog, hogy együtt is fussunk a versenyen. Az elején nagyon próbáltam összpontosítani, hogy nehogy elvigyen a tömeg, féltem, hogy elfutom az elejét, és mivel ilyen hosszúságú távon még nem volt tapasztalatom, nem tudtam, mire számítsak. 21-ig minden nagyon jól ment, de ott elrontottam a frissítést, és aztán beszúrt az oldalam, cipőfűzőt kellett kötnöm, meg rajtszámot visszaszerelni, így aztán bele is sétáltam picit, ezután pedig nehezen indultak be a lábaim újra, a vége így 3:02 lett. Sajnálom, hogy nem sikerült bemenni 3 óra alá, de örülök, hogy kipróbáltam ezt a távot is, és többnyire jól is éreztem magam közben. Az utolsó 2-3 kilométernél arra gondoltam, hogy soha, de soha nem futok többet, de amikor beértem, már azon agyaltam, hogy melyik maratonon induljak tavasszal!

Idén szeretnék egy kicsit „pihenni”, ami nem azt jelenti, hogy nem fogok heti 6 alkalommal sportolni, hanem azt, hogy kicsit átalakítom a programot. Futás tekintetében többet koncentrálok a technikára és a gyorsulásra, és kevésbé a hosszabb távokra, és ritkábban is futok idén, januárban pedig megkezdem a felkészülést majd életem első maratonjára. Addig is, nézegetem a versenyeket, hogy melyik a legszebb! Adjatok ötletet légyszi kommentben!